Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

nevében kötelezettségvállalásra kijelölt vezetőségi tag együttesen írja alá a szerződést. Ez viszont nem vezethet olyan értelmezéshez, hogy ha a termelőszö­vetkezet elnöke hatáskörében eljárva érvényes szerződést köt, ez a szer­ződés érvénytelenné váljék csak azért, mert a szóbeli megállapodást írásba is foglalták, de azt az elnök egyedül és nem az említett vezetőségi taggal együtt írta alá. Az adott kölcsönszerződést a felek bármilyen alakban, tehát szóban is megköthették. A zsák kölcsönzésére, illetőleg kölcsöndíj fizetési kötele­zettség vállalásra ugyanis meghatározott alakot nem szabott sem jog­szabály, sem a felek megállapodása. Minthogy a szerződés érvényessége nincs írásbeliséghez kötve, a felek között szóban megkötött kölcsönszer­ződés érvényes, attól függetlenül, hogy e szerződést rögzítő írásbeli meg­állapodás alakilag fogyatékos. Mindezekből következik, hogy a másodfokú bíróság törvénysértéssel állapította meg a felek között létrejött kölcsönszerződés érvénytelensé­gét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [P. törv. III/B. 20 619/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5180.] d) A személyhez fűződő jogok da) Személyhez fűződő jog megsértése 11. A személyhez fűződő jogok megsértését követi el az a volt feleség, aki a házassági köteléket felbontó ítéletben foglalt feljogosítás nélkül a volt férje nevét használja [Ptk. 82., 85. §, Csjt. 26. § (3) bek.]. A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a járásbíróság 1959. február 11-én hozott ítéletével felbontotta. Ez az ítélet fellebbezés hiá­nyában jogerőre emelkedett. A házassági bontóperben a felperes felesége — e per alperese — a járásbíróság előtt jegyzőkönyvbe mondott keresetében kifejezetten ki­jelentette, hogy a házasság felbontása után a férje nevét nem kívánja viselni. Ehhez képest az ítélet a névviselés tekintetében rendelkezést nem tartalmazott. Ennek ellenére azonban a munkaviszonyban levő volt feleség munkahelyein továbbra is volt férje nevét használta, így többek között az óvónői munkahelyén 1965. augusztus és szeptember hónapjá­ban készített fizetési jegyzékeken is a férjes nevén szerepelt. A felperesként fellépett volt férj 1965 októberében benyújtott kere­setlevelében kifogásolta azt, hogy volt felesége az alperes továbbra is használja az ő nevét. Kérte, hogy a bíróság annak további használatától tiltsa el. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indok­lása szerint a sok év távlatában szükségtelenül bélyegezné meg a há­zasság felbontására annak idején okot nem adó alperest az, ha nem vi­selhetné továbbra is azt a nevet, amely néven munkahelyén is régóta ismerik. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezési óvást, melyben az 2 Polgári Jogi Döntvénytár 17

Next

/
Thumbnails
Contents