Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tává, hogy mind a bányakár megállapítása, mind pedig a károsultnak járó kártalanítás tekintetében határozatot hozzon. Az államigazgatási hatóságnak tehát érdemben kell a kártalanítás kérdésében döntenie, eljárása nem szorítkozhat egyezség létrehozásának a megkísérlésére. A törvénynek az a rendelkezése, hogy az államigazgatási hatóság az emlí­tett kérdésekben a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz, csak azt jelenti, hogy az államigazgatási hatóságnak a határo­zatát a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell meg­hoznia. Nem értelmezhető azonban a szóban forgó rendelkezés úgy, hogy az államigazgatási hatóságnak nem kell határozatot hoznia a kár­talanítás kérdésében. Ez következik a Bt. végrehajtásáról szóló 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 75. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezésekből is. Ezek szerint a bányavállalat által felajánlott kártala­nítással meg nem elégedő károsult a kártalanítási eljárás lefolytatása végett az államigazgatási hatósághoz fordulhat. A kártalanítási eljárás célja tehát nyilvánvalóan az, hogy ennek során az államigazgatási ható­ság a jogszabályoknak megfelelő kártalanítást állapítson meg a bánya­vállalat által felajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult ja­vára. Ezt támasztja alá a Vhr. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, amely szerint az államigazgatási hatóságnak szükség esetén a bányahatóságot szakértőként meg kell hallgatnia. Minthogy az adott esetben az államigazgatási hatóság kártalanítási eljárást nem folytatott le, és a bányakár tekintetében érdemi határo­zatot nem hozott, az elsőfokú bíróság helyes eljárása az lett volna, ha a keresetlevelet és mellékleteit határozat meghozatala végett a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján átteszi az államigazgatási hatósághoz. [Legf. Bír. Pf. III/B. 20 643/1965. sz., BH 1966/3. sz. 4802.] 124. Bányakártalanítás iránti per a per tárgyának értékére való te­kintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik [1960. évi III. tv. 44. §, 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. § (2) bek., 1961. évi 14. sz. tvr. 1. § (2) bek.] (Egri Megyei Bíróság Pf. 20 108/1966. sz., BH 1966/10. sz. 5055. — L. 477. sorszám alatt). 125. Bányakártalanítási per elbírálása az ingatlan fekvése szerint il­letékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) ha­táskörébe tartozik [1960. évi III. tv. 44. §, 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. § (2) bek., 13/1965. (VII. 25.) Korm. sz. r. 62. § (2) bek., Pp. 22. § (1) és (2) bek.] (Legf. Bír. Pf. III/B. 20 232/1966. sz., BH 1966/10. sz. 5056. — L. 476. sorszám alatt.). 126. I. Vendéglátóüzem felelőssége az étteremben a látogatók által bevitt, s ottfelejtett orkánkábátok elvesztéséért [Ptk. 471. § (1) bek.]. II. Kármegosztás a látogató vendég hanyag magatartása miatt (Ptk. 318., 340. §). A felperes férjével és gyermekével, valamint férjének rokonaival az alperes éttermébe tért be ebédelni. Magukkal vitték a felperes és a gyermeke orkánkabátját is. Ebben az időben az alperes üzemében ruha­283

Next

/
Thumbnails
Contents