Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

res által vállalt kötelezettség nem teljesítéséből eredő igényét érvénye­sítette a perben. A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint a szavatossági jogokat a nyi­latkozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvé­nyesíteni, kivéve, ha a felek hosszabb tartamú jótállásban állapodtak meg. E törvényhely értelmezéseként mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság a XXXI. sz. polgári elvi döntésének c) pontjában, hogy a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében a keresetindításra meghatározott hathónapos határidő — hacsak a jogszabály eltérően nem rendelkezik — nem irány­adó akkor, ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással rendezték. Ebben az esetben a jogosult a megállapodá­son alapuló jogait az elévülési időn belül érvényesítheti. Az elvi döntés ugyan a másodfokú ítélet meghozatala után keletkezett, a Ptk. 306. §-a (3) bekezdésének azonban korábban is ez volt a helyes értelme. Minthogy a felperes a megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tett eleget, az alperes — a kifejtetteknek megfelelően — a megál­lapodáson alapuló igényét a bíróság előtt az elévülési időn belül érvé­nyesíthette. Az alperes viszontkeresetét 1964. június 24-én, vagyis az 5 éves elévü­lési időn belül nyújtotta be a bírósághoz. Törvényt sértett tehát a má­sodfokú bíróság, amikor az alperes viszontkeresetét az igény elenyé­szése okából elutasította. Törvénysértő azonban az elsőfokú bíróság ítéletének a viszontkereset időelőttiségét megállapító álláspontja is. Nincs akadálya ugyanis annak, hogy a bíróság szakértő közbejöttével megállapítsa, hogy az épületnek milyen hiányosságai vannak és ezeknek á hiányosságoknak a megszün­tetése milyen költségbe kerül. Minthogy a felperes a megállapodásnak nem tett eleget, a költségmegtérítésre irányuló igény jogosságát nem befolyásolja az a körülmény, hogy a kijavítás valóban még nem történt meg. Az alperes viszontkeresete tehát a szakértői véleményre tekintet­tel a jogalap vonatkozásában alapos. [P. törv. IV. 20 131/1966. sz., BH 1966/10. sz. 5042.] 103. I. öntözőtelep tervezésénél a talajmechanikai adatok ismereté­nek szükségessége. II. Gazdasági szempontból nem lehet alkalmasnak tekinteni az olyan tervet, amelynek alapján rendeltetésszerű használatra alkalmatlan ön­tözőtelep épült [Ptk. 305. §, 6/1955. (Tg. É. 6.) OHÉ sz. ut* 6. § (2) bek., 10. § (1) bek.]. A peres felek 1963. február 8-án építési szerződést kötöttek. Az alpe­res arra vállalt kötelezettséget, hogy 178 kat. hold területű öntözőtele­pet létesít egy már korábban megépített 62 kat. holdas telek bővítése­ként. A tápcsatorna bővítési tervét 1962-ben az alperes készítette. A terv szerint a csatorna ugyanazon a nyomvonalon helyezkedik el, mint a korábbi. A szerződés szerint a tervezési költségek összege 51 810 Ft, az építési költség összege pedig a tápcsatorna tekintetében 245 039 Ft, az egész öntözőtelepre vonatkozóan pedig 1 058 402 Ft. * Helyébe lépett 1/1967. (XII. 1.) OT—PM—MÉM. sz. r. 156

Next

/
Thumbnails
Contents