Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

dolog más részeinek a meghibásodására vezet, a jogosult az ennek folytán — tehát a kötelezett hibás teljesítése következtében — elszenvedett kárának a megtérítését is a jótállás alapján a fentiek szerint követelheti. Ez az elvi döntés nem vonatkozik a tervszerződések alapján történt szolgáltatásokra, valamint általában azokra a szolgáltatásokra, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jogszbályok rendezik. [BH 1966/2. sz.] 101. XXXI. számú polgári elvi döntés. a) Ha a szolgáltatott dolog hibája jellegénél vagy a szolgáltatás természeténél fogva csak huzamosabb vizsgálat alapján ismerhető fel, a szavatossági jog érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat megtételére meghatározott hathónapos határidőt [Ptk. 306. § (2) bekezdés] — eltérő megállapodás hiányában — attól az időponttól kell számítani, amikor a hiba gondos vizsgálat mellett egyáltalán felfedezhetővé vált. b) A szavatossági igényt a kifogásolt dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a jogosult nyilatkozatában (Ptk. 306. §) megjelölt kellékhiányt előidézte. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a jogosult a hibát tévesen vagy hiányosan jelölte meg. Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából elkülönülő részére érvényesíti, ezzel a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem tekinthető érvényesítettnek. c) A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében a keresetindításra meghatározott hathónapos határidő — hacsak jogszabály eltérően nem rendelkezik — nem irányadó akkor, ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással rendezték. Ebben az esetben a jogosult a megállapodáson alapuló jogait az elévülési időn belül érvényesítheti. Ha a felek a szavatossági igény rendezése érdekében eredménnyel bíztató tárgyalást folytattak, megegyezés azonban nem jött létre, ebből adott esetben alaposan lehet következtetni a feleknek arra az egyező akaratára, hogy a szavatossági igény érvényesítésére meghatározott hathónapos jogvesztő határidőt attól az időponttól kívánták számítani, amikor az eset körülményeiből nyilvánvalóvá vált, hogy a jogviszonyuk rendezésére megegyezéssel többé nincs kilátás. d) Ha a kötelezett a szavatosság alapján a hibás dolgot kijavítja, ellenkező megállapodás hiányában a szavatossági határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése esetében — ellenkező megállapodás hiányában — a szavatossági határidő a kicserélt dolog (dologrész) tekintetében újra kezdődik. e) Ha a jogosult a szavatossági jogát a Ptk. 306. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőben nyilatkozattal érvényesítette, e nyilatkozattal a megjelölt hibából eredő kár megtérítése iránti igényt is érvényesítettnek kell tekinteni (Ptk. 307. §). A jogosult a kártérítés iránti igényét a kár bekövetkeztétől számított 10* 147