Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A megyei bíróság az elsőfokú ítéletnek marasztaló rendelkezését megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes 100 kat. hold burgonya terméséből valamennyi vetőgumónak alkalmas termését köteles átadni, amiből okszerűen következik, hogy a termelési szerződés 6/b pontjában írt termésen az össztermést, nem pedig az egyes rész-szállítások során leszállított termést kell érteni, ennélfogva az alperes elszámolási kötelezettségére megszabott határidő nem a rész-szállításoktól számított 30 nap, hanem a végleges leszállítástól — vagyis az össztermés átadásától — számított 30 nap. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság téves következtetést vont le a felek szerződéséből, és ennek következtében törvénysértő határozatot hozott. A szerződésben ugyanis a felek pontosan meghatározták a teljesítés idejét és módját. A szerződés 6/c pontja szerint a felperes a 100 kat. hold földön termelt vetőburgonyát 1965. szeptember 20-tól november 20-ig, illetőleg tavaszi átadás esetében 1966. március 1-től április 10-ig terjedő időben köteles átadni. A felek tehát nem egyszeri, hanem folyamatos teljesítésben állapodtak meg, ami azt jelenti, hogy a felperes 1965. szeptember 20-tól november 20-ig az alperesi rendelkezésnek megfelelően részletekben szolgáltathatott, az alperes pedig köteles volt a felperes részteljesítését elfogadni. A felperesnek ez a jogosultsága, illetőleg az alperesnek ez a kötelessége következik a Ptk. 285. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy osztható szolgáltatásoknál a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti. Az adott esetben az alperes a részteljesítést nem zárta ki, és a perben nem bizonyította, hogy a felperes által termelt burgonya egész mennyiségére egyszerre volt szüksége. Egyébként is az alperes a felperesi részteljesítést nem utasította vissza. A szerződés értelmében az alperest a vetőburgonyáért kikötött ellenértéknek nem az átadással egyidejű megfizetési kötelezettsége terhelte, mert a szerződésben a felperes az elszámolás alapjául szolgáló okmányok átvételétől számított 30 napra az alperesnek a vételárat hitelezte, illetőleg a vételár kifizetésére a szerződésben ilyen határidőt szabott. Minthogy a felperest a részteljesítés joga megillette, az alperes elszámolási kötelezettsége értelemszerűen beállott a részteljesítéskor. Ez azt jelenti, hogy a vetőburgonya egy-egy tételének leszállítása után a vonatkozó okmányok megküldésétől számított 30 nap elteltével az alperes köteles volt az ellenértéket a felperes részére átutalni. Ugyanez a következtetés vonható le a szerződés 6/d pontjának utolsó mondatában levő megállapodásból, amely szerint rész-szállítás esetén a termeltető vállalat a termelőszövetkezetnek járó ellenértékből levonja a termelőszövetkezettel szemben fennálló követelését. Vagyis az alperes rész-szállítás esetén köteles volt elszámolni a leszállított mennyiség ellenértékét, amiből levonhatta a felperessel szemben fennállott követelését. [P. törv. III/B. 21 022/1966. sz., BH 1967/5. sz. 5292.] 98. Közös tulajdonban álló házasingatlannak társasházzá való alakítására kötött, de valamennyi kelléket nem tartalmazó bírói egyezség 139