Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kijavításának lehetetlensége. Ettől az időtől számítottan pedig a keresetnek 1964. június 12-én történt benyújtása a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében írt 6 hónapos határidőn belül volt, a kereset benyújtását tehát nem lehet elkésettnek tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság ebben a vonatkozásban még a következőket emeli ki. A felperes bejelentésére a gyártó vállalat dolgozója megjelent a motor kijavítása végett. A felperes hibabejelentése tehát eredményes volt. A felperes a motort a garanciális javítás elvégzése végett az alperes felhívására szállította el a gépgyárnak. Mindezekből következik, hogy az alperes a hibás teljesítésen alapuló kötelezettségének eleget kíván tenni. Ezért küldött ki szerelőt a motor kijavítására, és ezért szállította el később a gépeket. A felek közötti jogviszony alakulásából tehát kétségtelenül megállapítható, hogy az alperes a kötelezettségét elismerte. Ilyen körülmények között — figyelemmel a fent kifejtettekre is — az 1964. június 12-én benyújtott keresetlevéllel történt igényérvényesítés nem tekinthető elkésettnek. Az alperesnek e vonatkozásban előterjesztett fellebbezési támadása tehát alaptalan. Helytálló viszont a fellebbezés abban a vonatkozásban, hogy a perben eddig feltárt adatok alapján megnyugtatóan nem állapítható meg az, hogy a szivattyús gépcsoport hibája okozott-e és milyen mértékű terméskiesést. A szakértői véleményben ugyanis utalás van arra, hogy a szőlővesszők elültetésekor az iszapolás hiánya, majd a termelés későbbi időszakában az öntözés hiánya okozta a vesszők minőségének romlását. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem állapította meg, hogy az alperes által szállított szivattyús gépcsoport alkalmas volt-e az iszapolási és az öntözési munka elvégzésére, továbbá, hogy az 1963. és 1964. évben kellő mennyiségű víz állt-e rendelkezésre. A felperessel termelési szerződéses jogviszonyban álló termeltető az alpereshez intézett levelében említést tett arról, hogy a gyengébb terméseredményre a helytelenül alkalmazott öntözés éppúgy kihat, mint ahogy az időben alkalmazott és kedvezőbb körülmények között végzett öntözés sem éri el célját, ha a velejáró utómunkálatokat nem végzik el. Így pl. a permetező öntözés meleg időben peronoszpóra veszéllyel jár, ami a terméseredményre, illetőleg a szőlővesszők fejlődésére károsan hat ki (37—A/l. sz. irat). A kár mértéke szempontjából nem közömbös az sem, hogy az öntözést a felperes több lajtoskocsi beállításával elvégezhette volna-e. Amennyiben ugyanis erre a lehetőség megvolt, kárként nem a terméskiesés, hanem az öntözésnek ilyen módon történt elvégzésével felmerült költség jelentkezik. Tisztázatlan az a körülmény is, hogy az öntöző aggregát mekkora terület öntözését biztosíthatta volna. A szakértő a terméskiesés okának vizsgálatánál teljesen figyelmen kívül hagyta a szőlővessző termelésnél a termelési adottságokban mutatkozó azokat a tényezőket, amelyek a minőség gyengüléséhez vezetnek. Ezért a termeltető vállalattól be kell szerezni a termelési naplót (Szemle-jegyzőkönyvet), amelynek adataiból megállapítható a termelés folyamatának alakulása. A termeltetőnek ugyanis észlelnie kellett a termés ellenőrzése során, hogy a szőlővesszők miként fejlődnek, és a fejlődést milyen tényezők zavarják, illetőleg hátráltatják. Ezeknek az adatoknak az ismerete után lehet csak ál136