Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

6. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdésében az ügyészi indítványtételre meg­állapított tizenöt napos határidő nem jogvesztő határidő, ezért az ügyész annak eltelte után is indítványozhatja az állam javára marasztalást. E határidő eltelte előtt, valamint az állam javára marasztalás iránti ügyészi indítvány megtétele után — ez utóbbi esetben az állam igényé­re korlátozottan — a felek a perbeli — rendelkezési jogukat nem gyako­rolhatják. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyész az indítványt ha­ladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A (3) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számí­tott tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező ha­tározat hozatalának nincs helye. E szabályokból megállapítható, hogy az említett tizenöt napos határ­idő alatt a felek a perbeli rendelkezési jogukat nem gyakorolhatják. Visszanyerik azonban azt akkor, ha az ügyész tizenöt napon belül nem nyilatkozik, vagy ha esetleg már korábban is bejelenti, hogy nem kíván indítványt tenni az állam javára marasztalás iránt. Ha pedig az ügyész az állam javára marasztalást indítványozta, a fe­lek az indítvány által érintett részben rendelkezési jogukat nem gyako­rolhatják. A bíróságnak tehát az ügyészi indítvány tekintetében érdem­ben kell határoznia, a pert — ha a jogvita eldöntése egyáltalán bírósági hatáskörbe tartozik — nem szüntetheti meg, s a feleknek az állam igé­nyét érintő egyezségét nem hagyhatja jóvá. Az állam javára megítélni indítványozott szolgáltatáson (gazdagodáson) felüli igényre vonatkozóan azonban a felek a rendelkezési jogukat teljes mértékben gyakorolhatják. A Ptké. 32. §-ában előírt tizenöt napos határidő nem jogvesztő határ­idő. Nincs akadálya annak, hogy az ügyész a határidő eltelte után in­dítványozza a még folyamatban levő perben az állam javára maraszta­lást, vagy pedig az állam igényét külön keresettel érvényesítse. Hasonló­képpen nincs akadálya annak sem, hogy az ügyész a korábban tett nyi­latkozatával szemben utóbb az állam javára marasztalást indítványoz­zon (tehát a korábbi nyilatkozatát módosítsa), vagy az állam javára ma­rasztalás iránt külön pert indítson. Az államnak az ügyészi indítványban megtestesülő igénye törvényi rendelkezéseken alapuló olyan sajátos igény, amely felől a bíróságnak mindenképpen határoznia kell, a per bármely szakában is jelentették be. A felek akaratától független, önálló léte van, s lényegében mindegyik peres féllel szembeni igényt jelent. A felek az ügyészi indítvány meg­tétele után tett nyilatkozattal nem gátolhatják meg, hogy az állam az adott eljárásban érvényesítse igényét. Csak az ügyészi nyilatkozat elmu­lasztása vagy pedig a nemleges nyilatkozat után gyakorolhatják ismét a perbeli rendelkezési jogukat. A Ptké. 32. §-ában, valamint a Pp. 5. §-ában foglalt rendelkezések­ből az is következik, hogy ha a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése értelmé­ben az ügyészt értesíteni kell, ennek megtörténtéig sincs helye a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának. 9* 131

Next

/
Thumbnails
Contents