Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

jesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjától esedékessé válik, tehát a visszaszolgáltatásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van. A visszajáró szolgáltatás teljesítésére kötelezett szerződő fél az állam javára marasztalás esetén is a szerződés érvénytelensége folytán köteles teljesíteni, ezért ilyenkor is olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. Ebben az esetben is fennáll tehát a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, éspedig most már az állam javára marasztalás folytán. A Ptk. 237. §-ában meghatározott esetekben azonban az állam javára marasztalás a bíróság mérlegelésétől függ. Ebből pedig az következik, hogy indokolt esetben a bíróság a kamatfizetésre kötelezést is mellőzheti. A fentiek megfelelően irányadók a Ptk. 361. §-a (3) bekezdésének az alkalmazása során is. 4. A szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a bíróságnak hivatalból kell rendeznie a felek jogviszonyát. Ezért az állam javára marasztaláshoz szükség van valamennyi szerződő fél perbenállására. Az érvénytelenség azt jelenti, hogy a jogrend a felek által létesíteni szándékolt jogviszonyt nem ismeri el, attól a célzott joghatásokat megtagadja. A szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén ezért az ilyen szerződés alapján indult perben a bíróságnak — a Ptk. 202. és 237. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával — hivatalból kell rendeznie a felek jogviszonyát. Az állam javára marasztalás is a szerződés érvénytelenségének a jogkövetkezménye. Ezért e szankció alkalmazásához szüksége van valamennyi szerződő fél perbenállására. Mindez megfelelően vonatkozik az állam javára marasztalásnak a Ptk. 361. §-a (3) bekezdésében szabályozott esetére is. Ilyenkor is szükség van mind a jogalap nélkül gazdagodónak, mind pedig annak a perbenállására, akinek rovására a jogalap nélküli gazdagodás történt. 5. A bíróság minden olyan esetben köteles az ügyészt a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással értesíteni, amikor a felek közötti jogviszony jellege folytán, illetőleg a rendelkezésre álló peradatokra figyelemmel az állam javára marasztalás — az adott perben — egyáltalán alkalmazásra kerülhet. Ez a kötelezettség a másodfokon eljáró bíróságot is terheli. Az ügyész a mások között folyamatban levő perben előterjesztett kereset, illetőleg viszontkereset kereteit meghaladóan is indítványozhatja a per alapjául szolgáló jogviszony folytán teljesített szolgáltatásnak az állam javára megítélését. Ebből következik, hogy a bíróság a perről az ügyészt ilyen esetben is köteles értesíteni. Az értesítési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a bíróság más okból már felhívta ugyan a perre az ügyész figyelmét, azonban az g Polgári Jogi Döntvénytár 129