Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ELŐSZÓ 1966 derekán jelent meg a Polgári Jogi Döntvénytár II. kötete, amely az 1963. október 1-től 1965. december 31-ig terjedő időben a Bírósági Határozatokban közzétett, a polgári jogalkalmazás körébe tartozó irányelveket, elvi döntéseket, kollégiumi állásfoglalásokat és elvi irányításra alkalmas határozatokat (eseti döntéseket) ölelte fel. Már az akkori kiválogatás is figyelembe vette a határozatok alapjául szolgált jogszabályokban bekövetkezett időközi módosulásokat, a társadalmi, gazdasági fejlődést. Éppen ezért — miként erre a Döntvénytár II. kötetének előszava is utalást tartalmaz — a szerkesztő bizottság nem vette fel a Döntvénytárba azokat a kollégiumi állásfoglalásokat, illetőleg konkrét határozatokat, amelyek a vonatkozó jogszabályok módosítása, hatályon kívül helyezése folytán időszerűségüket elvesztették. A Döntvénytár II. kötetének megjelenése óta újabb két év telt el. A szerkesztő bizottság az elméleti és gyakorlati jogászok körében ismételten megnyilvánult kívánságnak kíván eleget tenni, amikor a Polgári Jogi Döntvénytár III. köteteként közrebocsátja az elmúlt két évben a Bírósági Határozatokban közzétett irányelvet, elvi döntéséket, kollégiumi állásfoglalásokat és elvi irányításra alkalmas konkrét határozatokat. A szerkesztő bizottság az anyag összeállításánál fokozottan igyekezett érvényesíteni a fenti elvet. Ez annál is inkább indokolt volt, mert az elmúlt évben sorozatosan jelentek meg olyan jogszabályok, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban alapvetően módosítottak számos olyan jogszabályt, amely a határozatok meghozatalakor még hatályban volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jogszabályok módosítása ellenére a kifejtett elvi tétel szempontjából számos határozat még ma is időszerű, a benne kifejtett jogelv változatlanul alkalmas az elvi irányításra. Ez a magyarázata annak, hogy a szerkesztő bizottság az újításokkal és találmányokkal kapcsolatos eseti döntéseket, továbbá a munkajogi, valamint a földjogi és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi vonatkozású kollégiumi állásfoglalásokat és eseti döntéseket többségükben felvette a gyűjteménybe annak ellenére, hogy ezeken a jogterületeken időközben új jogszabályok jelentek meg. Az említett állásfoglalások és eseti döntések ugyanis összhangban állnak az új jogszabályi rendelkezésekkel is. A legtöbb esetben csupán arról van szó, hogy az állásfoglalásokban és eseti döntésekben felhívott korábbi jogszabályok helyett az új jogszabályok megfelelő rendelkezéseit kell érteni. Éppen ezért a szerkesztő bizottság ilyen esetekben igyekezett láb9