Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

a házat az erkélytől fosztja meg s az építkezés az I. r. alperes lakásához tartozó szoba áthelyezésével s egyéb műszaki változtatásokkal járna, nem kis mértékben érintené továbbá az alperesek lakáshasználatát. A felperest a bíróság ítélettel kötelezte a földszinti lakás elhagyására, s a házban lakók között annakidején kialakult ellenséges viszony már több esetben vezetett büntető eljárás lefolytatására. Akkor, amikor a felperes az ingatlan egynegyed részét megvásárolta, a házban levő valamennyi lakás lakott volt, így a közös tulajdon használati viszonyaival a felperesnek számolnia kellett. A felperes olyan építkezést kíván a közös tulajdonban levő házon végezni, amelyet az ingatlan háromnegyed részének tulajdonosai határozottan elleneznek. Ilyen körülmények között pedig a többséget alkotó tulajdonostársaknak az építkezést ellenző magatartása joggal való visszaélésnek nyilván nem minősíthető. Annak elbírálásánál, hogy a tulajdonostársnak a közös tulajdonban álló vagyontárgy állagát érintő beruházással való szembehelyezkedése joggal való visszaélésnek tekinthető-e, lehet jelentősége annak, hogy a beruházó tulajdonostárs a költségeket magára vállalja. Ez ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a többi tulajdonostárs a tervezett beruházással járó anyagi vonatkozású érdeksérelemre nem hivatkozhat. A joggal való visszaélés fennforgásának megállapítása szempontjából azonban nemcsak a költségviselést, hanem számos egyéb körülményt is mérlegre kell tenni. A költségeknek az építkező tulajdonostárs általi viselése esetében sem állapítható meg már eleve a joggal való visszaélés akkor, ha a tervezett építkezés a hozzájárulást megtagadó tulajdonostársak jogos érdekét egyéb vonatkozásokban hátrányosan érinti. Már pedig ez a helyzet a perbeli esetben is. Ilyen körülmények között pedig az egyéb feltételek meglétének vizsgálata nélkül is megállapítható, hogy az alperesek nyilatkozatának ítélettel való pótlására már azért sincs lehetőség, mert a felperes által tervezett építkezéshez való hozzájárulásnak a tulajdonhányadok többségét képviselő alperesek részéről történt megtagadása joggal való visszaélésnek nem minősíthető. A Ptk. 147. §-ában foglalt rendelkezés megadja a lehetőséget arra, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelhesse. A felperes élhet ezzel a lehetőséggel, amely esetben a megszüntetés módozatait illetően a Ptk. 148. §-ában foglalt rendelkezések jönnek figyelembe. (Budapesti Fővárosi Bíróság 51. Pf. 21 171/1963. sz. BH 1963/10. sz. 3719.) 57. A Ptk. hatálybalépése előtt kötött ideiglenes adásvételi szerződéssel szemben a tulajdonostársnak akkor sincs elővásárlási joga, ha a végleges szerződés kiállítására a Ptk. hatálybalépte után került sor (Ptk. 145. §). (P. törv. 1. 20 937/1963. sz. BH 1964/5. sz. 3989. — L. 758. sorszám alatt.) 58. A tulajdonostárshoz elővásárlási jogának gyakorlása felől való nyilatkozattétel végett intézett felszólítás tartalmi követelményei [Ptk. 145. és 376. §, 2/1960. (XII. 25.) IM sz. r. 51. §, PK 823.]. (P. törv. Eln. Tan. 21 145/1962. sz. BH 1963/11. sz. 3757. — L. 759. sorszám alatt.) 67