Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

sal szűnhetett meg. Ennek hiányában tehát a perbeli festménynek a tulajdonosa még mindig a felperes, nem pedig a vevő F. Gy. A továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy az alperes a perbeli festményre a nemtulajdonos F. Gy-től szerezhetett-e olyan jogot, amelyre tekintettel a festményt nem köteles kiadni. A törvény nemtulajdonostól való jogszerzés esetén az ellenérték fejében jóhiszeműen szerzett jogot részesíti védelemben. Ilyenről azonban az adott esetben nem lehet szó. A per adatai szerint ugyanis az alperes — zálogjogának megszerzése előtt — a festmény megvételéről tárgyalt F. Gy-vel, ez alkalommal megtekintette a tulajdonjog fenntartását is tartalmazó megrendelő levelet, s tudomást szerzett arról, hogy a vételár teljes kifizetéséig felperes a tulajdonjogot a maga részére fenntartotta. Erre tekintettel az alperest illetően nem állapítható meg az, hogy a nemtulajdonos F. Gy-től a zálogjogát jóhiszeműen szerezte. (P. törv. I. 20 453/1963. sz. BH 1963/12. sz. 3783.) e) Tulajdonszerzés átruházással 44. XXV. számú polgári elvi döntés I. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges — és egyben elegendő —, ha a szerződésről készült okirat tartálmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásbafoglalásának elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is. II. Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő. III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. A szerződés érvényességét azonban nem érinti, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél szerződési nyilatkozatát, hanem mindegyik szerződő fél külön okiratba foglalt nyilatkozata révén jön létre a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása. IV. Ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt csak az egyik fél írta alá, és a másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ, hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e. V. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló megállapodásukat a felek olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek írásbafoglalt tar46