Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

cd) Egyéb személyhez fűződő jogok 36. Személyhez fűződő jog védelme és annak eszközei személyiségi jognak sajtóközlemény által elkövetett megsértése esetén (Ptk. 85. §). A felperes a Ptk. 85. §-ának (1) bekezdésére alapított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes által az egyik hetilapban róla írt cikk egész tartalma valótlan, az abban foglaltakkal őt az alperes alaptalanul rá­galmazta és becsületében megsértette. Kérte továbbá az alperest a jogsértő megnyilvánulások megismétlésétől eltiltani és kötelezni arra, hogy a meg­állapításait visszavonó, és sajnálkozását kifejező nyilatkozatát saját költsé­gén, sajtó útján közzététesse, s a felmerült perköltséget fizesse meg. A tárgyalás során a felperes tíz pontban foglalva külön is felsorolta azokat a cikkbeli tényállításokat, amelyeket különösen sérelmesnek tart. Az elsőfokú bíróság az első ízben hozott ítéletével — miután a tíz pontra tagolt tényállítások egy részének tárgyalását elkülönítette — megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, az alperest keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság ítélkezési körébe vonta az elsőfokú bíróság által el nem bírált elkülönített részt is, és erre is figyelemmel azt állapította meg, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte őt az ítélethez mellékelt közle­ménynek 30 napon belül saját költségén leendő közzétételére. Kimondotta, hogy az első- és másodfokú perköltséget mindegyik fél maga viseli. A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán hozott határozatával mind az első, mind a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára uta­sította. A hatályon kívül helyezésre — a törvényességi határozatban kifejtett ál­láspont szerint — mindenekelőtt az adott okot, hogy az elsőfokú bíróság által helytelenül elkülönített tényállítások tekintetében a másodfokú bíróság ér­demben tárgyalt, jóllehet az elkülönített részekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság nemcsak nem döntött, de tényállást sem állapított meg s így a kereset lényeges részei csak egyfokú elbírálásban részesültek. Emellett megalapozat­lannak is mutatkozott az ítélet több vonatkozásban. Az új eljárás lefolytatása után az elsőfokú bíróság újabb, a hatályon kívül helyezett másodfokú ítélettel azonos tartamú ítéletet hozott. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett, még pedig a felperes a reá nézve hátrányos megállapítások mellőzése és ennek megfelelően a közlemény szö­vegének megváltoztatása, valamint a közlemény több napilapban közzététe­lének elrendelése, továbbá az alperes perköltségben marasztalása végett, míg az alperes a kereset teljes elutasítása és a felperes perköltségben marasztalása végett. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ügyet másodfokú elintézésre a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta. A Legfelsőbb Bíróság a tényállást az általa beszerzett iratok adatai, vala­mint a peres feleknek a fellebbezési tárgyaláson tett egyező előadása alapján mindenekelőtt kiegészíti azzal, hogy az e pernek is alapjául szolgáló cikkbeli állítások miatt a felperes sajtó útján elkövetett rágalmazás bűntette címén büntetőfeljelentést is tett az alperes ellen, és ugyancsak még a jelen per meg­34

Next

/
Thumbnails
Contents