Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

volt tulajdonosnak másik lakásba költöztetése a végrehajtás foganatosításának rendjén a végrehajtó intézkedése alapján megtörténhet, ehhez külön bírósági határozatra nincs szükség. (PK 868. BH 1965/1. sz.) 303. Hatáskör lakásügyi hatóság kiutaló határozatával és jogcím nélkül bentlakó kilakoltatásával kapcsolatban [35/1956. (IX. 30.) MT sz. r. 80. §]. Az elsőfokú bíróság az alperest a lakás kiürítésére kötelezte azért, mert a felek, valamint B. J. között létrejött megállapodás, mely szerint B. J. bérleti jogának a gyakorlását két évre az alperesnek engedte át, a lakásügyi hatóság jóváhagyásának hiányában érvénytelen, ehhez képest az alperes jogcím nélküli bentlakónak minősül. Ha a szerződés mégis érvényes lenne, a lakást az alperes akkor is tartozna kiüríteni, mert a megállapodásban kikötött használati joga az idő elteltével amúgy is megszűnt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes azzal fellebbezett, hogy a B. J. részére szóló lakáskiutaló határozat hatályát vesztette annak következtében, hogy a lakást nem foglalta el. Mivel a lakásügyi hatóságnak erről tudomása volt s újabb kiutaló határozatot nem hozott, hallgatólagosan hozzájárult a .személycseréhez a bérleti jogviszonyban. Az ügyészi fellebbezés szerint a ^bentlakás jogosságának az elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe, következésképpen a lakás kiürítéséről sem határozhatott volna. Az ügyészi álláspont helyes. A kérdéses személyi tulajdont képező lakás tanácsi rendelkezés alatt áll. A 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet (R) 57. §-a értelmében tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság kiutalása alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre. A R. 56. § (1) bekezdése szerint eltérő rendelkezés hiányában a társadalmi tulajdonban •álló lakásokra vonatkozó rendelkezéseket a tanácsi rendelkezés alatt álló -egyéb lakásokra is alkalmazni kell. A városi tanács vb igazgatási osztálya 1961. szeptember 27-én kelt határozatával a kérdéses lakás bérlőjének B. J-t jelölte ki. A R. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a bérleti szerződést a bérbeadóval 15 nap alatt kellett volna megkötni. A bérleti szerződés megkötésére azonban nem került sor. Ilyen esetben a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 13. §-ában írt eljárás során a lakásügyi hatóság dönt a kiutaló határozat megsemmisítéséről, vagy újabb határidő megállapításáról. Mindaddig, amíg a lakásügyi hatóság a korábbi kiutaló határozatának megsemmisítésére és új bérlő kijelölésére jogerős határozatot nem hoz, függő helyzet áll fenn, amelynek feloldása, illetve megszüntetése kifejezetten az államigazgatási eljárásban következhet be. Ennek folyományaként a lakásügyi hatóság határozatának végrehajtása körébe tartozik a jogcím nélkül bentlakó kilakoltatása és elhelyezése (R. 80. § (1) bek.). Ezek szerint az elsőfokú bíróság hatáskörébe nem tartozó ügyben döntött. {Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 981/1963. sz. BH 1964/9. sz. 4130.) 304. A 800 négyszögöl területtel visszahagyott tanyás ingatlan kiürítésére kötelező ítélet végrehajtása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik [35/ 1956. (IX. 30.) MT sz. r. 80. §]. A járásbíróság kötelezte az alpereseket, hogy a felperes tulajdonát képező tanyásingatlant kiürítve bocsássák a felperesek rendelkezésére. Megállapí340