Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

Az alperesek a felajánlott lakást nem fogadták el, ezért a felperesek a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indítottak. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a fel­ajánlott cserelakást nem lehet megfelelőnek tekinteni. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés alaptalan. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek által fel­ajánlott cserelakás nem megfelelő. A bérleti szerződést az alperesek együt­tesen kötötték, azonban a bérleti szerződés tárgya két önálló lakás, amelyet az alperesek elkülönítetten használnak. A felajánlott lakásban pedig lénye­gében az összes mellékhelyiségek közös használatára lennének kényszerítve. Ez a körülmény egymagában is olyan lényeges hátrányt jelent az alperesek­re, amely miatt indokoltan tagadhatták meg a cserelakás elfogadását. Lényeges körülmény azonban az is, hogy a két alperesi család összesen 8 főből áll, igény jogosultságuk összesen négy lakószobára terjed ki. A fel­ajánlott hat lakószoba után jelentős összegű lakbérpótlékot kellene fizet­niük. Ilyen lényeges anyagi kötelezettség vállalására az alperesek nem kö­telezhetők. (Budapesti Fővárosi Bíróság 58. Pf. 25 234/1964. sz. BH 1965/12. sz. 4698.) 301. Szabadrendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának felmondása csere­lakás biztosítása nélkül a felmondási jog előzetes kikötése esetén [Ptk. 451. §, 35/1956. (IX. 30.) MT sz. r. 75. §]. A Ptk. 451. §-ának (2) bekezdése szerint a lakásbérletre vonatkozó, a tör­vényben nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabályokban foglalt ren­delkezések, továbbá a dolgok bérletének szabályai irányadók. A lakásbérlet megszüntetését a Ptk. 441—446. §-ai szabályozzák, de erre vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaznak a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. ren­delet 27—33. és a 75. §-ai is. Erre tekintettel a lakásbérlet körében a Ptk. 431. §-ának (1) bekezdését nem lehet alkalmazni. A peres felek a bérleti jogviszonyt a perbeli szabadrendelkezésű lakásra a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet hatálybalépése után létesítették, és meg­állapodtak, hogy az alperes a felperes kérésére a lakást — ha arra a fel­peresnek szüksége lesz — kiüríti. Ez lényegében a bérleti jogviszony csere­lakás biztosítása nélkül való felmondásának a kikötését jelenti. Ilyen esetben azonban a fent idézett rendelet 75. §-ának (3) bekezdése alapján a fel­mondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. A felperes június 2-án mondta fel a bérleti jogviszonyt június 30-ra, a felmondás tehát nem érvé­nyes. (P. törv. III. 20 025/1965. sz. BH 1965/12. sz. 4700.) en) Lakásügyben hozott határozat végrehajtása 302. Ha személyi tulajdonban levő házat (öröklakást) árverésen eladnak, a házban (öröklakásban) a tulajdonjoga alapján lakó adós — hacsak az ár­verési feltételek mást nem tartalmaznak, illetőleg az árverési vevő és a volt tulajdonos másképpen nem állapodnak meg — a lakás jogcím nélküli hasz­nálójává válik. Az árverési vevő birtokbahelyezése a végrehajtó feladata [Vht. 124. § (1) bekezdés]. Az adósnak a lakásból való kiköltöztetéséről a végrehajtó megkeresése alapján a lakásügyi hatóság gondoskodik. 338

Next

/
Thumbnails
Contents