Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

A felperes nővérét fogadta be a lakásba, tehát olyan személyt, aki közeli rokoni kapcsolatban áll a felperessel, s az ideiglenes befogadás indokolttá teszi a felmondást. Jelen esetben csupán az képezhette a vizsgálat tárgyát, hogy nevezettnek a lakásba való fogadása indokolt-e vagy sem. A peradatok alapján pedig ez megállapítható, ezért a felperes felmondását a másodfokú bíróság érvényesnek mondta ki. Téves az az álláspont is, hogy a felperes köteles volna a nővérével egy szobában lakni. Az orvosilag igazolt gondozás, nem azt jelenti, hogy az egy szobában való tartózkodás szükséges volna. A bérlő és a beteg nyugalma csak úgy biztosítható, ha külön szobában helyezkednek el, amit a felperes orvosi bizonyítvánnyal igazolt. (Budapesti Fővárosi Bíróság 47. Pf. 25 770/ 1963. sz. BH 1964/3. sz. 3905.) 275. Az a körülmény, hogy a bérlő házasságon kívüli életközösséget kíván létesíteni, nem ok az albérlet felmondására [35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 44. §, 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 100. §]. A peres felek 1962. május 22-én írásbeli megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a felperes albérletbe adta az alpereseknek két szobás főbérleménye egyik utcai szobáját, határozatlan időre. A felperes az albérleti viszonyt 1964. április 7-én kelt ajánlott levelében 1964. május 31. napjára felmondotta azzal az indokkal, hogy házasságon kívüli életközösséget kíván létesíteni és ezzel családi helyzete megváltozik. Az alperesek a felmondólevélre nem nyilatkoztak, ezért a felperes 1964. április 21. napján keresetet nyújtott be a felmondás érvényességének kimondása iránt. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 44. §-ának (2) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a családi körülményekben a változás már beállott. A jelen esetben erről még nincs szó, ezért a felperes felmondási joga nem nyílott meg. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alaptalan. A 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 100. §-ának (1) bekezdése szerint: a bérlő megváltozott családi viszonyai indokolttá teszik a felmondást, ha pl. házasságot kötött, gyermeke született, gyermeke felserdült, gyermeke házasságot kötött, olyan személyt kíván a lakásában elhelyezni, akit eltartani köteles. E példaszerű felsorolás nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a főbérlő házasságon kívüli életközösséget létesít. Élettársát eltartani törvény szerint senki sem köteles. Nyilvánvaló ebből, hogy a házasságon kívül létesíteni szándékolt életközösség nem sorolható a megváltozott családi viszonyok közé s ezért felmondási okként sem szerepelhet. Ez okból az elsőfokú bíróság ítéletét helyben kellett hagyni. (Kecskeméti Megyei Bíróság Pf. IV. 21 345/1964. sz. BH 1965/9. sz. 4575.) ek) Szolgálati lakás 276. Megtámadási per a lakásügyi hatóság által kiutalt lakásnak utóbb készenléti lakássá történt nyilvánítása miatt [35/1956. (IX. 30.) MT sz. r. 46. §]. 303