Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

vonatkozó szabályok keretei között, a bérbeadó gazdagodása erejéig illetheti meg. Az idézett rendeletben meghatározott mértéknél alacsonyabb bér fel­emelését a bérbeadó csak a kérelem előterjesztésétől kezdődő hatállyal kér­heti. 4. Ha a bérbeadó a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 13. §-ának (2) bekez­désében megszabott bérközlési kötelezettségét elmulasztja, a bérlő a korábbi bérlő által fizetett bérnek megfelelő összeget jogosult fizetni, a bérbeadó en­nél magasabb — a jogszabály által megengedett — bért csak a közlést kö­vető befizetési időszaktól kezdve követelheti. Ha a lakásnak nem volt korábbi bére, a bérlő nem nézheti huzamosabb ideig tétlenül a bérközlés hiányát, hanem kezdeményezési kötelezettség ter­heli őt is a bérleti jogviszonyból folyóan a bérmegállapítás tekintetében, s e kötelezettség elmulasztása esetén a körülményekhez képest sor kerülhet a bér visszamenőleges megállapítására is. 5. A lakás egy részének albérletbe adása esetén fizetendő albérleti díjat a felek szabadon állapíthatják meg. Ha akörül van vita a felek között, hogy milyen összegű albérleti díjat kell fizetni, a vitás ügy elbírálása során nem a lakásügyi jogszabályokat, hanem a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni. Ugyancsak a polgári jog általános szabályai az irányadók az ál­bérleti díj bírói módosítását, valamint az albérleti díjnak a szerződés létre­jöttét követő lényeges változás alapján történő leszállítását és felemelését illetően. 6. Az ellenforradalmi események során megsérült, elpusztult, de helyre­állított (újjáépített) lakások alapbérének megállapításánál a 12 840/1948. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet a régi bérlő vonatkozásában nem alkalmazható. E lakások alapbérét, ha a helyreállítás a bérleményben lényeges változást nem eredményezett, a jogszabályoknak megfelélő korábbi alapbérrel azonos összegben, lényeges változás esetén pedig a hasonló lakásért az 1939. szep­tember 1-én általában fizetett bérhez váló arányosítással kell megállapítani. Ha azonban a lakás olyan mértékben elpusztult, hogy lakhatatlanná vált, s arra a bérleti jog a helyreállítás (újjáépítés) előtt megszűnt, s a helyreállítás (újjáépítés) után nem a régi bérlő, vagy az ő jogán a bérleti jogviszony foly­tatására jogosült személy költözött a lakásba, hanem mással létesült új bér­leti jogviszony, a társadalmi tulajdonban levő lakás bérbeadója jogosult a 12 840/1948. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet szerinti bért követelni. 7. A 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 15. §-a az ellenforradalmi esemé­nyek során megsérült lakásokra is alkalmazandó. Indokolás. A lakbérek megállapításának alapelveit, valamint eljárási sza­bályait — egyes kivételektől eltekintve — a lakások és más helyiségek bé­rének szabályozása tárgyában kiadott 8000/1946. (VII. 19.) ME sz. rendelet tartalmazza. E rendeletnek a lakbér megállapítására vonatkozó s azzal össze­függő rendelkezéseit sem a 6000/1948. (V. 16.) Korm. sz. rendelet, sem a 11/ 1953. (III. 24.) MT sz. rendelet nem helyezte hatályon kívül, utóbbi rendelet azokat kifejezetten is hatályban tartotta. A 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 85. §-a viszont általánosságban úgy rendelkezik, hogy hatályukat vesztik a lakásbérletre vonatkozó korábbi jog­szabályok, s egyben kiemeli, hogy különösképpen mely jogszabályok vesztik hatályukat. A külön kiemelt jogszabályok között nincsenek felemlítve a 8000/1946. (VII. 19.) ME sz. rendeletnek említett rendelkezései. 254

Next

/
Thumbnails
Contents