Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

b) A társadalmi szervezetek 18. A KIOSZ társadalmi szervezet s így 2% ingatlanközvetítői díjat köteles fizetni [Ptk. 68. §, 12 800/1948. (XII. 28.) Korm. sz. r. 1. §., 2/1960. ÉM— ÁH sz. r. 2. §]. A felperes és a KIOSZ között ingatlan adásvételi szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes az 500 000 Ft vételár után 3%-nak megfelelő 15 000 Ft ingatlanközvetítőt} jutalékot fizetett az alperesnek. A felperes ebből a 15 000 Ft-ból 10 000 Ft-nak a visszafizetése iránt indított pert az alperes ellen azzal az indokolással, hogy a KIOSZ társadalmi szervezetnek minősül, s ennek folytán az alperes a 2/1960. (III. 1.) ÉM—ÁH sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében nem 3%, hanem csak 1%, (tehát 5000 Ft) ingatlanközvetítői jutalékot szedhetett volna be. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. — Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 68. §-ához fűzött indokolás szerint a „társadalmi szervezet" kifejezést a törvény nem a legtágabb értelemben használja, mert ez esetben fogalmi körébe tartoznának az egyesületek, sőt bizonyos értelemben a szövetkezetek is, hanem társadalmi szervezeten a dolgozóknak azokat az átfogó, elsősorban politikai tömegszervezeteit érti, amelyek létrejöttüket, működésüket, az államhoz való viszonyukat tekintve meghaladják az egyesületek kereteit. Lehetnek olyan szervezetek, amelyekkel kapcsolatban még a szervezetet felállító jogszabályból sem tűnik ki teljes határozottsággal, hogy az adott esetben társadalmi vagy más szervezetről van-e szó. Ilyen esetekben a szóban forgó szervezet egész működését, feladatait, célját és funkcióit kell szemügyre venni, s alapos vizsgálódás alapján lehet csak dönteni abban a kérdésben, hogy a szervezet a működésének jellegzetes vonásaira, lényegére tekintettel minősíthető-e társadalmi szervezetnek. A 12 800/1948. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében azt az érdekképviseleti feladatkört, amelyet az 5590/1948. (V. 21.) Korm. sz. rendelet hatályba lépéséig a kereskedelmi és iparkamarák láttak el, kiskereskedelmi vonatkozásban a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete látja el. A (2) bekezdés szerint pedig érdekképviseleti feladatkörbe eső tevékenységnek minősülnek. A különösen hatóságok, intézmények, valamint magánosok részére felhívásra, felkérésre, vagy saját kezdeményezésből vélemény-nyilvánítás és tanácsadás, a kereskedők és iparosok képviselete tanácsokban, bizottságokban és hasonló szervezetekben, szakmai oktatás és továbbképzés előmozdítása stb. Ez a jogszabály — egyebek mellett — a KIOSZ érdekvédelmi feladatkörét határozza meg, bár ebben a körben is jelöl meg olyan funkciókat (pl. szakmai oktatás, továbbképzés előmozdítása), amelyek az Alkotmány 56. §-ának (2) bekezdésében a társadalmi szervezetek egyik feladataként említett kulturális nevelőmunka fogalmi körébe esnek. Az érdekvédelmi feladatkörén túlmenően is azonban a KIOSZ olyan funkciókat tölt be, amelyekből arra kell következtetni, hogy —• működésének jellemző vonásait a maguk összességében tekintve — tömegszervezet jellegét viseli magán. Kormányzatunk a KlOSZ-on keresztül juttatja érvényre a kisiparral, illetőleg a kisiparosokkal kapcsolatos politikai elgondolásait, s a KIOSZ útján biztosítja, hogy a kisipar a gazdasági és társadalmi fejlődésünk 13