Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A későbbi jogszabály, a jelenleg már érvényben levő Ptk. 440. §-a a bérlő beszámítási igényének bíróság előtt való érvényesítésére nem is állapít meg határidőt — ehhez a szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint nincs is szükség, mert a bíróság jogerős határozatáig beszámításnak nincs helye, illetőleg csak a bérbeadó által elismert összeget lehet beszámítani, így a bérlő érdeke, hogy a keresetet mielőbb benyújtsa. (P. törv. 20.921/1960. sz., B. H. 1960/11. sz. 2761.) 236. Ha a bérbeadó a Ptk. 436. és 438. §-a, illetőleg a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 20. §-a alapján őt terhelő javítási és pótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlőt a Ptk. 439. és 440. §-aiban, illetőleg a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 21. §-ában és a 15/1957. (ÜL 7.) Korm. sz. rendelet 47. §-ában megállapított szavatossági jog illeti meg. A bérbeadót — eltérő megállapodás hiányában — bírósági határozattal az őt terhelő javítás, pótlás elvégeztetésére nem lehet kötelezni. E szavatossági jogot a bérlő akkor is érvényesítheti, ha a Ptk. 440. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 21. §-ának (1) bekezdésében említett előzetes felszólítást elmulasztotta. Ha a bérlő és a bérbeadó között abban a kérdésben van vita, hogy a szóban forgó javítás, pótlás kötelezettsége kit terhel, vagy a javítás, pótlás szük-séges-e, e kérdésben megállapítási pernek lehet helye. A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő az általa végzett, de a bérbeadót terhelő javítás, pótlás még ki nem egyenlített hátralékát — eltérő megállapodás hiányában — csak olyan részletekben követelheti a bérbeadótól, amilyen részletekben a bérleti jogviszony alatt a lakásbérbe való beszámítási jogát gyakorolhatta. A Ptk. 424. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt a szerződésszerű használatra alkalmas és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait (Ptk. 305. §) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A Ptk. 451. § (2) bekezdése szerint a lakásbérletre vonatkozó, a törvényben nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá a dolgok bérletének szabályai az irányadók. A Ptk-nak a lakásbérletre vonatkozó rendelkezése, valamint a lakásbérletre vonatkozó külön jogszabályok: a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet és a 15/ 1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet a lakásbérlettel kapcsolatban külön rendelkeznek a kellékszavatosság tekintetében. E külön rendelkezéseknek a jelentősége a Ptk. 451. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel az, hogy a lakásbérlet körében elsősorban a lakásbérlettel kapcsolatos külön rendelkezéseket kell alkalmazni, a dologbérletre vonatkozó általános rendelkezések csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha a lakásbérlettel kapcsolatban a Ptk., illetve a külön jogszabály nem rendelkezik. A Ptk. 436. és 438. §-a, a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 20. §-a és a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 38—44. §-ai részletesen szabályozzák, hogy a lakásban, annak tartozékaiban, felszerelési tárgyaiban keletkezett hiba kijavítása, illetőleg a szükségessé vált pótlás kinek a kötelessége. A Ptk. 440. •I (1) bekezdés a) pontja és a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 21. § (1) be208