Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

XI. A vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. I. A Ptk. 145. § (2) bekezdése nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a tekintetben, hogy a tulajdonostársakat az elővásárlási jog milyen alanyi körben illeti meg, e jogosultságuknak érvényesülnie kell-e az egymás közötti viszonyukban is. Erre a kérdésre a választ a jogszabály felismerhető céljában kell keresni. A tárgyalt jogszabálynak az a célja, hogy a lehetőség szerint megakadályozza a tulajdonostársak számának nem kívánatos növekedését, a közös tulajdonban álló vagyontárgy további tulajdoni hányadokra aprózását, s egyben a jogszabálynak felismerhetően az a törekvése, hogy az elővásárlási jog biztosítása révén az egészségtelen elaprózottságot megszüntesse, vagy legalábbis szűkítse. Ez kitűnik a Ptk. 145. § (2) bekezdéséhez fűzött miniszteri 1 indokolásból is, amely arra utal, hogy a jogszabály az idegenek beékelődését kívánta lehetőleg kiküszöbölni. Mindezek a célkitűzések megvalósulnak akkor, ha az elővásárlási jog a tulajdonostársakat csak a kívülről jövő ajánlat esetén illeti meg, s így nincs létjogosultsága annak, hogy ez a jog a tulajdonostársakat az egymás közötti viszonyukban is megillesse. Ennek annál kevésbé van létjogosultsága, mert a tulajdonostársak bármelyikének rendelkezésére áll a közös tulajdon megszüntetésének a lehetősége (Ptk. 147. és 148. §-a). Mindezeknél fogva a tulajdonostársak elővásárlási jogosultsága az I. pontban foglaltak szerint alakul. íí. Az eladó tulajdonostárs — a Ptk. 377. § (1) bekezdésére és a 376. § (1) bekezdésére figyelemmel — a kívülről jövő vételi ajánlatot mindegyik tulajdonostársával közölni köteles. Nem terheli e kötelezettség a Ptk. 376; § (1) bekezdésénél fogva azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye (például ismeretlen vagy külföldi), illetőleg más körülmények miatt a közlés teljesítése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Adott esetben a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő, s így az alól mentesítő körülménynek számíthat az, ha a tulajdonostársak száma viszonylag nagy (és főként, ha különböző helyeken is laknak). Természetesen azokkal, akikkel szemben a közlés nehézségbe nem ütközik, az ajánlatot közölni kell, még ha nagy is a tulajdonostársak száma. Különösen fennáll a közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki jelentősebb hányadban tulajdonos, feltéve természetesen, ha a közlés egyébként nem ütközik nehézségbe. III. A Ptk. 336. §-ának rendelkezéséhez képest a tulajdonostársakat az elővásárlási jog egymás között egyenlő arányban —megosztva — illeti meg. Ha ennek ellenére közöttük ilyen értelemben megegyezés nem jön létre, arra kell figyelemmel lenni, hogy az elővásárlási jognak jogszabályon alapuló intézménye az eladóval szemben a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog (Ptk. 112. §) korlátozása, amelynek viszont határt szab az eladó jogos érdekeinek érvényesülése. Az eladó jogos érdekéhez. tartozik az, hogy a tulajdonostársak közötti esetleges ilyen tárgyú vita a vagyontárgy feletti rendelkezési jogának gyakorlását számottevően ne nehezítse meg. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a többi tulajdonostárs között "a fenti értelemben megegyezés nem létesült, de van olyan tulajdonostárs, aki az eladásra kerülő 51