Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A 36/1962. (Sz. E. XI. 26.) számú SZÖVOSZ elnöki utasítás 1. §-a pedig a 46/1958. (Sz. E. XII. 15.) SZÖVOSZ elnöki utasítás 19. pontját úgy egészítette ki, hogy teljes anyagi felelősség érvényesül azokban a kétszemélyes egységekben, ahol a beosztottak egymásnak házastársai, fel- és lemenői, vagy testvérei. A 15/1956. (V. 30.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 98/1952. (X. 19.) MT sz. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a teljes anyagi felelősség elvállalását szerződésben kikötni csak olyan munkakörben lehet, amelynél biztosítva van, hogy a dolgozó az átvett-anyagokat állandóan közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli. E rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40/1956. (Sz. E. VIII. 9.) SZÖVOSZ igazgatósági határozat 17. pontja helyébe lépett 30/1960. (Sz. E. VII. 1.) SZÖVOSZ elnöki utasítás 2. §-a ugyancsak olyan rendelkezést tartalmaz, hogy az egyszemélyes egységekben kisegítő családtagok közreműködése a teljes anyagi felelősség kikötését és mértékét nem érinti és nem változtat a teljes anyagi felelősségen az sem, ha a kisegítő családtag közreműködése a szövetkezeti szervvel létesített munkaviszonyon alapul. A 36/1962. (Sz. E. XI. 26.) számú SZÖVOSZ elnöki utasítás 2. §-a pedig a 40/1956. (Sz. E. VIII. 9.) számú SZÖVOSZ igazgatósági határozat 16. pontját úgy egészítette ki, hogy földművesszövetkezeti szerveknél a teljes anyagi felelősséget szerződéssel ki lehet kötni azokban a kétszemélyes egységekben, ahol a beosztottak egymásnak házastársai, fel- és lemenői, vagy testvérei. A SZÖVOSZ elnökének utasításaiban foglalt ezek a rendelkezések nyilvánvalóan abból a megfontolásból indulnak ki, hogy a családtagnak, illetőleg a hozzátartozónak a munkáltató részéről történő alkalmazása az egység vezetője és a családtag, illetőleg a hozzátartozó egymás közötti viszonyát nem változtatja meg és az alkalmazás nyilvánvalóan az egység vezetőjének a hozzájárulásával történik. A kölcsönös bizalom tehát ugyanúgy megvan, mint amikor a családtag, illetőleg a hozzátartozó munkaviszony létesítése nélkül az egység vezetőjének a felkérésére működik az egységben. Ezek a rendelkezések az esetleges visszaéléseket is megelőzni kívánják. Ugyanezek a körülmények és szempontok akkor is fennállanak, amikor az egység vezetőjének az élettársa az, akit az egység vezetője az egységben való közreműködésbe bevon, illetőleg aki a munkáltatóval létesített munkaviszonynál fogva az egységben közreműködik. Az élettárs és a családtagok, illetőleg a hozzátartozók között nem lehet ebből a szempontból különbséget tenni. A szocialista jogrendszerben az élettársat több vonatkozásban a házastárséhoz hasonló jogok illetik meg. A Ptké. 2. § (2) bekezdése a hozzátartozók között az élettársat is felsorolja. Semmi sem indokolja tehát az olyan jogmagyarázatot, hogy a leltárhiányért való felelősség mértékének a megállapításánál az élettárs nem esik azonos elbírálás alá a családtaggal, illetőleg a hozzátartozóval. A társadalmi tulajdon védelme pedig egyenesen megköveteli az azonos elbírálást. (P. K. 848. sz., B. H. 1963/7. sz.) 748. A leltárhiányért fennálló anyagi felelőségre irányadó jogszabályok szerint a dolgozó egy havi munkabére a leltárhiányért őt terhelő felelősségnek felső határa. A jogszabályok szerint a bíróságot is megilleti a jog, hogy a dolgozó felelősségének mértékét egy havi munkabérénél kisebb összegben állapítsa meg. Erre a dolgozó felelősségére kiható összes körülmények által 482