Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

673. A munkaviszony szünetelése a börtönbüntetés ideje alatt. Az Mt. V. 183. §-a akként rendelkezik, hogy ha a dolgozót előzetes letartóztatásba helyezték, akkor a munkaviszonya újbóli munkába állásáig szünetel és számára munkabért folyósítani nem szabad. A bíróság jogerős ítélete után a fegyelmi hatóság fegyelmi határozatot hoz s ebben intézkedik a letartóztatást követő négyheti munkabér kifizetése felől. A dolgozó a vállalattal szemben egyéb igényt nem támaszthat. Nem lehet kétséges, hogy ugyanezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a dolgozó a munkáját tényleg azért nem végezheti, mert jogerős börtönbüntetését tölti. Ha tehát a bírói ítélet a munkaviszonyt nem szüntette meg, sem a Letartóztatás, sem a bírói elítélés önmagában a munkaviszony megszűnését nem eredményezi. A szabadságvesztés ideje alatt a munkaviszony szünetel s annak megszüntetése a vállalat részéről vagy fegyelmi határozattal, vagy az,.Mt. 29. § (1) bekezdés c) pontjára alapított felmondással vihető keresztül. A börtönbüntetés ideje alatt szünetelő munkaviszony fennáll, de a munkaviszonyból folyó kötelezettségeket a vállalat, illetőleg a dolgozó nem köteles teljesíteni, sőt a vállalatnak tilos erre az időre munkabért folyósítani. (Pécsi Megyei Bír. Pf. 20.535/1956. sz., B. H. 1956/10. sz. 1471.) 674. Az igazgatónak elbocsátást kimondó fegyelmi határozatát jogerőre emelkedéséig úgy kell tekinteni, hogy tartalmazza a dolgozónak állásától felfüggesztését is. Ilyen esetben a dolgozót a határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 4 hétig munkabérének csak ötven százaléka illeti meg. (P. K. 796/42. sz., B. H. 1961/5. sz.) 675. Ha a vezető állású dolgozó más dolgozóval együtt követ el fegyelmi vétséget és ügyükben egységesen a vezető állású dolgozó fegyelmi hatósága jár el, az alacsonyabb munkakörbe helyezést, vagy elbocsátást kimondó határozat ellen a nem vezető állású dolgozó fordulhat az egyeztető bizottsághoz, mert az Mt. 118. §-ának (2) és (3) bekezdéséből következik, hogy a dolgozó jogai az egyesítés miatt korlátozást nem szenvedhetnek. A fellebbezést annak az egyeztető bizottságnak kell elbírálnia, amely eljárna akkor, ha a fegyelmi ügyét a vezető állású dolgozó fegyelmi ügyével nem kapcsolták volna össze. (P. K. 796/43., B. H. 1961/5. sz.) (Ugyanígy P. törv. 22.393/1956. sz., B. H. 1957/7. sz. 1680.) 676. Az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatala után a munkaviszony megszűnése a fegyelmi eljárás tovább folytatását nem akadályozza, a jogorvoslatot úgy kell elbírálni, mintha a munkaviszony nem szűnt volna meg. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogerős fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése után új fegyelmi határozat hozatala szükséges. (P. K. 796/44. sz., B. H. 1961/5. sz.) 677. A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése után új fegyelmi eljárás lefolytatása, ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnt. Ha a bíróság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, a vállalat igazgatója két héten belül új határozatot hoz és ebben az esetben a bíróság megállapításait köteles figyelembe venni. Az új határozat meghozatala a ha453