Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

319. A XVI. sz. •polgári elvi döntés. A) 1. A 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 62. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 75. § (2) bekezdésére alapított felmondás érvénytelen, ha a 62. § (2) bekezdéséhen előírt valamely feltétel a felmondás közlésekor hiányzik. 2. Ha a felajánlott cserelakás kisebb átalakítással a felmondás közlése után megfelelővé tehető, s erre a felmondó fél — megfelelő határidő megjelölése mellett — kifejezetten kötelezettséget vállal, e kötelezettség teljesítésétől függően a bíróság a felmondást érvényesnek mondhatja ki. Ilyen esetben azonban a bérlő a perköltség megfizetésére nem kötelezhető. 3. Nem szükséges, hogy a felajánlott és biztosított cserelakás már a felmondás közlésének időpontjában üresen álljon, elegendő annak megfelelő biztosítása, hogy a bérlő beköltözésének nem lesz akadálya. 4. Ha a felajánlott cserelakás a felmondás közlésének időpontjában megfelelő volt ugyan, utóbb bekövetkezett változás folytán azonban már nem megfelelő, vagy olyan helyzet állt elő, amely a bérlő beköltözését komolyan akadályozza, tehát utólag szűnik meg a felmondásnak az idézett rendelet 62. § (2) bekezdésében megjelölt feltétele, a felmondást érvényesnek kimondani nem lehet. B) A bérlő a felmondott lakásnál nagyobb cserelakásra akkor sem tarthat igényt, ha a jogos lakásigényét a felmondott lakás nem elégítette ki. Köteles azonban kisebb cserelakást is elfogadni, ha az a jogos lakásigényének megfelel. C) 1. Abban a kérdésben, hogy a felajánlott cserelakás megfelelő-e, a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdésében és a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 130. §-ában foglaltak szem előtt tartásával a bíróság a teljes tényállást hivatalból is köteles felderíteni. 2. A felajánlott cserelakás megfelelő voltát akkor is meg lehet állapítani, ha az nem teljesen azonos a bérelt lakással, azonban az eltérést kiegyenlíti az, hogy más tekintetben a felajánlott cserelakás előnyösebb. 3. Annak eldöntésénél, hogy a felajánlott cserelakás megfelelő-e, figyelembe kell venni a bérlővel együttlakó családtagokat és az esetleges albérlőt is. D) 1. A bérlőt a lakóhelyével nem azonos helységben levő cserelakás elfogadására akkor sem lehet kötelezni, ha a felajánlott cserelakás a bérlő munkahelyével azonos helységben van. 2. E vonatkozásban Nagy-Budapest külső kerületeit általában más helységeknek kell tekinteni. E) 1. Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja és ezáltal a lakásban igénybe vehető lakrész van [15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 129. §-a], a tulajdonos e lakrészre vonatkozó igényét a lakásügyi hatóság előtt államigazgatási úton érvényesítheti, a bérlő ellen azonban a lakrész átengedése iránt pert nem indíthat. 2. Ahhoz, hogy a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakrészre a tulajdonos igényt tarthasson, nem elegendő egyedül az, hogy a lakás a bérlő jogos lakásigényének mértékét [35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 12. §-a, 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 24—30. §-a], meghaladja, hanem az is szükséges, hogy a lakásban a bérlő jogos lakásigényét meghaladó olyan lakrész legyen, amely a lakásügyi jogszabályok szerint igénybe vehető. E szem260