Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

fenn. Nincs akadálya annak, hogy ezeket az előkérdéseket a felek a Pp. 123. §-a alapján megállapítási per keretében tisztázzák. A lakásbérletre vonatkozó külön jogszabály [35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 18. § (1) bekezdése] csupán a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával és hatósági engedéllyel végzett helyreállítással, műszaki megosztással, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakás céljára átalakításával felmerült költségekkel [Ptk. 437. § (2) bekezdés, 440. § (1) bekezdés b) pont, 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 16. §] kapcsolatban tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a bérbeadó a bérlő elköltözése esetén a beszámítható költségeknek még hátralékos összegét olyan részletekben köteles megtéríteni, amilyen részletekben azt a bérlő beszámíthatta. E rendelkezés indoka az, hogy a bérbeadó az őt terhelő megtérítés tekintetében ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe csak azért, mert a bérlőnek a bérleti joga megszűnt. Ugyanebből az okból indokolt a hasonló megoldás akkor is, amikor a bérleti jogviszony megszűnt, mielőtt még a bérbeadót terhelő javítás, pótlás teljes összege bérbeszámítás útján megtérült volna. Ez esetben is tehát a bérbeadó a hátralékos összeget olyan részletekben köteles megfizetni, amilyen részletben azt a bérlő beszámíthatta. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felek ezt a kérdést egymás között eltérően rendezzék, ez esetben megállapodásuk az irányadó. (P. K. 842. sz., B. H. 1963/6. sz.) 237. Az épülethez tartozó kút a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 39. §-a szerint az épület központi berendezéséhez tartozik ugyan, azonban az idézett rendelet 53. §-ának (1) bekezdése a lakáshoz tartozó kút, illetőleg víztartály üzemképes állapotban tartását, a karbantartással kapcsolatos javítást a bérlőre hárítja. E rendelkezésre tekintettel a bérbeadó a Ptk. 436. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kút állandó üzemképes állapotban tartásáról akkor köteles gondoskodni, ha az épülethez tartozó kutat több bérlő használja s így az nem tartozik egyedül és kizárólag valamely lakáshoz. Ha azonban a kutat kizárólag egy bérlő jogosult használni (tehát egyedül az ő bérleményéhez tartozik), a kút üzemképes állapotban tartása, karbantartása és javítása a bérlő terhe és ilyenkor a bérbeadót csak a Ptk. 438. §-ának (2) bekezdésében említett esetben terheli helyreállítási és pótlási kötelezettség. (P. K. 787/Vhr. 39. §., B. H. 1960/8. sz.) 238. A villanyvezetéknek a falba történő süllyesztése olyan beruházás, aminek a költségeit a bérbeadó köteles viselni. A villanyvezetéknek a falba történő süllyesztése a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 20. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében, továbbá a 15/1957. Korm. sz. rendelet 40. §-ában írt oly munkálat, amelynek költségeit a bérbeadó tartozik viselni. A lakásrendelet 24. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint a Vhr. 50. és 53. §-ai csak azokat a javítási munkálatokat jelölik meg, amelyek az egyébként használható tartozékokban és felszerelésekben keletkeztek, illetőleg azokat a kisebb átalakítási munkálatokat, amelyekkel a bérlő a lakás használhatóságát kívánja fokozni, vagy amelyek saját kényelmi szempontjainak kielégítését szolgálják. 210