Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

foglalt — előbb már említett — rendelkezés. Közös tulajdon esetében a tulajdonostárs által történő ráépítésnél fokozottan lép előtérbe a jóhiszeműség vizsgálata. Ez követ­kezik a Ptk. 144. §-ának a) pontjában foglalt abból a rendelkezésből is, amely szerint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. E rendelkezés figyelmen kívül hagyása esetén az építkező tulaj­donostárs jóhiszeműségét nem lehet megállapítani. Amennyiben a közös tulajdonban levő ingatlanon végzett építkezés folytán a tulaj­doni arányok módosulása a fentiek szerint nem állapítható meg, az építkező tulajdo­nostárs a közös tulajdon megszűnésekor a jogalap nélküli gazdagodás szabályai sze­rint érvényesítheti az esetleges igényét a tulajdonostársaival szemben. V. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján a tulajdonszerzés a ráépítéssel követ­kezik be. Az említett rendelkezés szerint ugyanis a ráépítés esetén a ráépítéssel kelet­kezik közös tulajdon, a ráépítő tulajdoni hányadát pedig az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Ebből következően tehát a tulajdoni hányadok meghatározásánál is ráépítéskori értékeket kell figyelembe venni. A Ptk. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a ráépítő szerzi meg a földnek, ille­tőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni. A törvény tehát a földön ráépítés útján történő tulajdonszerzés esetére kifejezetten a forgalmi érték megtérítését írja elő. Ez valójá­ban azt is jelenti, hogy az említett esetekben a bírósági határozat meghozatala idején kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni. Az elszámolásnak (megtérítésnek) tehát a határozathozatal idején irányadó forgalmi érték alapján kell történnie. PK 8. szám Ha a közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) kérdésében a tulajdonostársak nem értenek egyet, és a kisebbség a többség határozatát a Ptk. 143. §-ának (1) bekezdése alapján keresettel megalapozottan támadja meg, a bíróság a birtoklás és használat (hasznosítás) módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonos­társak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gaz­dálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányadának egyenlősége miatt vagy más okból szótöbbséggel hozott határozat nincs, és valamelyik tulajdonos­társ megfelelő szabályozás végett a bírósághoz fordul. A Ptk. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló dolog birtoklá­sára és használatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogot azonban egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A Ptk. 141. §-a értelmében a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, de ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó 87

Next

/
Thumbnails
Contents