Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)
///. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdésében említett építkezés (bővítés, hozzáépítés, átépítés, beépített ingatlanon újabb épület létesítése) — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén és a felek megállapodásáriak hiányában — az épület (épületrész) rendeltetésétől függetlenül keletkeztet közös tulajdont. Nem lehet közös tulajdont keletkeztető építkezésnek tekinteni az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási és más építési munkát. IV. A közös tulajdoni hányad módosulását eredményezheti, ha az egyik tulajdonostárs ráépít a közös tulajdonban levő földre, illetve a közös tulajdonban levő épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. V. Ha a ráépítés (hozzáépítés) folytán közös tulajdon keletkezik, az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a ráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) rész értéke. A ráépítés által történt tulajdonszerzés vagy földhasználati jogszerzés folytán fizetendő térítés összegét, továbbá ha a bíróság a ráépítöt a föld megváltására kötelezi, az ellenértéket az elszámolás (ítélethozatal) időpontjában irányadó forgalmi érték alapján kell meghatározni. I. A tulajdonosnak rendelkezési joga [Ptk. 112. § (1) bek.] van a tulajdon tárgya felett. Ezért a Ptk.-nak a ráépítéssel kapcsolatos szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítés jogkövetkezményeinek a kérdésében nem állapodtak meg. Az erre vonatkozó megállapodás nincs meghatározott alakhoz kötve. Erre tekintettel a ráépítés jogkövetkezményeinek az alkalmazása előtt minden esetben körültekintően vizsgálni kell a felek esetleges — akár ráutaló magatartásukban megnyilvánuló — megállapodását. Természetesen figyelemmel kell lenni a Ptk. 137. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre is, amely szerint a ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)—(3) bek.] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. 77. A Ptk. 137. §-a (2) bekezdésének második mondata értelmében jóhiszemű ráépítés esetén — megfelelő feltételek mellett — azt is meg lehet állapítani, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, a földön pedig földhasználati jog illeti. A törvény határozott rendelkezése szerint ezt a bíróság kifejezetten csak a földtulajdonos kérelmére állapíthatja meg. A ráépítő ezt nem kérheti. Ez a szabály azonban anyagi jogi és nem eljárásjogi jellegű. Ezért a bíróság döntéséhez nincs szükség arra, hogy a földtulajdonos keresetben vagy viszontkeresetben kérje a tulajdonszerzésnek az épületre történő korlátozását. Ilyen rendelkezésre a perben a földtulajdonos ellenkérelme alapján is sor kerülhet. Lehetőség van arra is, hogy a felek a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében ebben a kérdésben írásban megállapodjanak. De elegendő az is, ha a ráépítő ilyen irányú keresetének (viszontkeresetének) a teljesítéséhez a földtulajdonos a perben hozzájárul. A földtulajdonos perbeli hozzájárulása pótolja a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott írásbeli megállapodást. 85
