Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)
A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; a kártérítési feleló'sség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye. A Ptk. 310. §-a akként rendelkezik, hogy szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbó'l eredó' kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerzó'déseinek hibás teljesítése esetében pedig az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a gazdálkodó szervezet annak bizonyításával mentheti ki magát a feleló'sség alól, hogy a szerzó'dés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az gazdálkodó szervezettó'l az adott helyzetben általában elvárható [7/1978. (II. 1.) MT sz. rend. 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.]. A hibás teljesítés tehát egyben megalapozza a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is, amennyiben a kötelezett nem menti ki magát a feleló'sség alól. Az ilyen igény alaposságának természetesen az is feltétele, hogy a jogosult bizonyítsa a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kárát. A jogosultat terheli annak bizonyítása is, hogy a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényre a Ptk. 308. §-ában meghatározott határidők nem vonatkoznak, az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni az elévülésre vonatkozó általános szabályok szerint (Ptk. 324., 327. §). Ez következik a Ptk. 310. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is. Ilyenkor azonban nem hárítható át a kötelezettre az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye (pl. időközi állagromlás). Előfordulhat, hogy a szerződés alapján szolgáltatott dolog hibája csak a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő eltelte után jelentkezik. Ilyenkor már nem áll fenn a kötelezettnek a szavatosságon alapuló objektív helytállási kötelezettsége, szavatossági igény tehát nem érvényesíthető. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult — az általános elévülési határidőn belül — a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését követelje. E követelés alapossága, illetőleg alaptalansága azon múlik, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Annak eldöntése, hogy a kötelezett a hibátlan teljesítés érdekében megtette-e mindazt, ami az adott helyzetben általában elvárható volt, tehát hogy a bekövetkezett kárért való felelősség alóli kimentés egyáltalán sikerre vezet-e, nagymértékben függ a szolgáltatás természetétől, a hiba jellegétől, s általában az eset körülményeitől. Nagy szerepe van a fogyasztói érdekek védelmét is szem előtt tartó bírósági mérlegelésnek, amelynek körében jelentősége lehet a közfelfogásnak is. A felelősség elbírálásánál szigorú mérték alkalmazása jól szolgálhatja a károk megelőzéséhez és a hibátlan teljesítésre ösztönzéshez fűződő érdekeket. IV. Ha a jogosult a szavatossági jogait kellő időben érvényesítő keresetlevelében csak a dolog kellékhiányát jelölte meg, az ilyen igényérvényesítés felöleli a szolgáltatott dolognak minden olyan hibáját, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ezért 71
