Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

indítványa lényegében a törvényesség érdekében tett olyan indítvány, amely egyben a másik fél jogos érdekeit védi. A perben fellépő ügyész az általa felemelt keresetet leszállíthatja. Az ügyész által felemelt és a fél által magáévá tett keresetnek a fél által ellenzett leszállítása esetén azonban a bíróságnak az igény jogosságát a fél által megjelölt keretben kell elbírálnia. Az ügyész nem valamelyik fél, hanem a törvényesség érdekében lép fel a perben. Ennek következtében a fellépő ügyész és a perben érvényesített igény jogosultja között jogviszony nem keletkezik. Az ügyész tehát a felektől függetlenül végezhet percselekményeket, ehhez a fél hozzájárulására nincs szükség. Ebből az is következik, hogy az ügyész és a fél perbeli cselekményei eltérhetnek egymástól. A Pp. 49. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha az ügyész és a fél perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) eltérnek, azokat a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ügyész és a fél perbeli nyilatkozatai a keresetnek az ügyész által történt felemelése tekintetében térnek el egymástól. A bíróságnak ilyen esetben a jogszabályok és a fél valóságos érdekének a szem előtt tartásával kell döntenie. A helyes jogalkalmazás megkívánja, hogy a bíróság a követelés anyagi jogosultságát az ügyész keresetfelemelése tekintetében nyilatkozattételre szólítsa fel. A fentiek megfelelően irányadók a nemperes eljárásokban is. Ha tehát az ügyész az 1958. évi 5. számú tvr. 17. §-a alapján nemperes eljárásban lép fel, megilleti az a jog, hogy az igényt érvényesítő fél kérelmét meghaladó indítványt terjesszen elő. Amennyiben az ügyész és a fél nyilatkozatai eltérnek, az említett tvr. 17. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a 105/1952. (XII. 28.) MT számú rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében ebben az esetben is a Pp. 49. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. A kereset felemelésén, illetőleg a nemperes eljárásban a fél kérelmét meghaladó indítvány előterjesztésén kívül az ügyészt természetesen megilletik a jogszabályban meghatározott egyéb jogok is. XXIX. számú PED a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról (A XXXV., XXXVII. és XL. számú Polgári Elvi Döntésekkel módosított szöveg.) Az 1974. évi I. és az 1986. évi IV. számú törvénnyel módosított 1952. évi IV. számú törvény (Csjt) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás. 57