Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

II. számú PED a gyermektartásdíjjal kapcsolatos egyes kérdésekről (Hatályon kívül helyezte a XL. számú Polgári Elvi Döntés.) V. számú PED a házastársi tartásra való érdemtelenségről (A XXXVII. és XL. számú Polgári Elvi Döntésekkel módosított szöveg.) A házasság felbontása esetén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kelt megtagadni, aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a szocialista társadalmi felfogás szerint méltánytalan terhet jelentene. E kérdés elbírálásánál jelentősége van annak is, hogy az érdemtelenséget érvényesíteni kívánó házastárs milyen magatartást tanúsított. A házasság megszűnését követően a volt házastárstól a tartást érdemtelenség címén akkor kell megvonni, ha szándékosan a másik volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabályait egyébként olyan módon és mértékben sértette meg, hogy a szocialista társadalmi felfogás szerint a tartási kötelezettség fenntartása volt házastársára nézve súlyosan méltánytalannak mutatkozik. Indokolás Az 1974. évi I. és az 1986. évi IV. számú törvénnyel módosított 1952. évi IV. számú törvény (Csjt) 21. §-ának (1) bekezdése szerint a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. A 32. § (3) bekezdése kimondja, hogy a házastárs köteles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát, ha arra nem érdemtelen — az egyéb feltételek megléte esetén — különvagyonából is eltartani. 41