Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

történő elhelyezés esetén a gyermek kedvezőbb helyzetben lenne. Csak a szülők kölcsönös, a Csjt 75. §-ában meghatározott célokat segítő magatartása szolgálja a gyermek érdekét. Nemegyszer mindkét szülő egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, személyi tulajdonságaik erre megfelelőek. A gyermeket azonban — ha a házasságot a bíróság felbontja — csak egyiküknél lehet elhelyezni. Ebben a helyzetben a körülményekben fennálló kis különbség is döntő lehet a gyermek elhelyezésénél. Ilyenkor különösen elvárható a szülőktől, hogy szoros, meghitt kapcsolat kiépítését segítsék elő mindkét szülő és a gyermek között, s a gyermeknél a válás okozta megrázkódtatást ezzel is csökkentsék. A szülőknek természetesen tekintettel kell lenniük arra is, hogy a gyermek önálló személyiség, akinek elképzelései, vágyai, érzései vannak. E személyiség kedvező irányba való fejlődése pedig nagymértékben függ a szülők magatartásától. VÍI. Egyéb rendelkezések A fent kifejtett szempontokat megfelelően figyelembe kell venni a mindkét házastárs által örökbefogadott gyermek elhelyezésénél, valamint akkor is, ha a gyermek szülei nem voltak házastársak. A gyermek érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert [Csjt 76. § (1) bek.]. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelyezése megváltoztatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen, ha erre az említett szervek figyelmét felhívja. 19. számú IRÁNYELV a családjogi tárgyú irányelvek felülvizsgálatáról (A módosítás átvezetve az érintett Irányelven.) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt) módosító 1986. évi IV. törvény új szabályokat tartalmaz a házasság felbontására és a házassági vagyonjogra vonatkozóan. Egyebek mellett rendelkezik arról, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló elhatározását mely esetekben lehet véglegesnek tekinteni, illetve hogy az ezzel összefüggésben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség megváltoztatását milyen feltételek esetén lehet kérni. Bevezette a házassági vagyonjogi szerződés intézményét, amely a házastársak közötti különböző megtérítési igények tekintetében is alkalmazható. Változtatta továbbá a házastársak és harmadik személyek közötti jogviszonyokra vonatkozó szabályokat. A Csjt módosítása többek között érinti a szülőtartással és a gyermek elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése felülvizsgálta a család36