Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

szigorúan körülirtán haíározza meg, s ezek között az élettársi viszony nem szerepel. A felsorolásból, de az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik egyébként, hogy érdemtelenséget csak olyan magatartások valósítanak meg, amelyek az öröklés megnyílta előtt következtek be. A jogszabály utólag beálló érdemtelenségei nem ismer. Ezek szerint az öröklés megnyílta után folytatott élettársi viszony érdemtelenségi okként nem vehető figyelembe. Jogszabályaink az élettársi viszonyt nem teszik egyenrangúvá a házassággal. Az élettársi viszony családjogi kapcsolatot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örökjogi hatások nem fűződnek. Ilyen kapcsolat létesítése tehát nem lehet alap a haszonélvezeti jog megszüntetésére. A Ptk. 615. §-ának (2) bekezdése csupán új házasság kötéséhez fűzi azt a joghatást, hogy a haszonélvezeti jog megszűnik. Az ítélkezési gyakorlat ennélfogva ezt a szabályt élettársi viszony létesítésére nem terjesztheti ki. Az élettársi viszony ugyanis — a kifejtettek szerint — tartalmát illetően sem azonosítható a házassággal, így pedig az utóbbi jogkövetkezményét, vagyis az özvegyi (haszonélvezeti) jog megszüntetését sem vonhatja maga után. Minthogy továbbá az utólagos magatartás érdemtelenségi okot nem valósíthat meg, az özvegyi jogot az öröklés megnyílta után netalán folytatott erkölcstelen életmód sem szüntetheti meg. PK 84. szám /. Haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelem (kereseti kérelem) esetében indokolt esetben helye lehet a kérelem elutasításának is. II. A felek megállapodhatnak a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltásában is. III. A túlélő házastárs halála esetén az örökösei nem folytathatják a megváltással kapcsolatos eljárást. I. A Ptk. 616. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A Ptk. 616. §-ának (4) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés csak lehetőséget nyújt a kérelem előterjesztésére, de nem teszi kötelezővé a közjegyző, illetőleg a bíróság számára azt, hogy a kérelemnek feltétlenül helyt adjon. Előfordulhat ugyanis, hogy a kérelem teljesítése sérti akár a házastárs, akár az örökösök jogos és méltányos érdekét. Az özvegyi jog célja, hogy az a túlélő házastárs életkörülményeit lehetőleg a kialakult szinten a házastárs halála utáni időkben is biztosítsa. Ha ez a cél a megváltás 206