Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

menőről reá szállott másik ági jellegű ingatlannál használja fel építésre, javításra. Az is előfordul, hogy a bontási anyagot — pl. téglát, cserepet, gerendát — holtáig sem használja fel, hanem ingóságként tárolja. Ezekben az utóbbi esetekben a bontási anyag nem veszti el ági jellegét. Az ilyen anyag nem semmisült meg, hanem az alkotórészi kapcsolatból való kikerülése után is vagyoni értéket képvisel. Ez az érték is a felmenó'ró'l hárult a lemenó're. Msg is van, csupán a beépítés módja, s esetleg értéke változott vagy ingatlanból ingóvá vált. Nincs alapja olyan értelmezésnek, hogy az ági ingatlanban levó' építési anyag csak beépítve tartozhat ági vagyon körébe. Amint az ági eredetű épület összeomlása esetén annak alkotórészei ági jellegűek maradnak, vagy ági öröklés tárgya lehet olyan építési anyag, amely mint ingóság a felmenőről a lemenőre, a Ptk. 611. §-ában megjelölt módon hárult, ugyanúgy az ági öröklés körében marad az a bontási anyag is, amelyet a tulajdonos az ugyanarról a felmenőről hárult ági eredetű épületbe épített be, vagy ingóságként tárolt. Ezekre nézve tehát a Ptk. 613. §-a(l) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. c) A Ptk. 613. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerint az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, valamint az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra sem. Ezek a rendelkezések nem különböztetnek aszerint, hogy mi okozta a változásokat, hanem maguk a változások rekesztik ki az ági öröklés szabályainak alkalmazhatóságát. Ha az ági ingatlant kisajátították, s helyette kártalanításul másik ingatlant adtak, vagy az ági ingatlant földrendezés során cserélték ki másik ingatlanra, vagy áttelepített egyénnek adtak kárpótlásul másik ingatlant, egyaránt az az eset áll fenn, hogy az ági ingatlan már nincs meg, hanem helyébe — még ha törvényen alapuló hatósági intézkedés folytán is — másik ingatlan lépett. Nem lehet tehát szó arról, hogy az ilyen ingatlanok ági jellege mintegy átszállt volna a kapott új ingatlanokra, s ez utóbbi ingatlan Dk, amelyek nem voltak ági eredetűek, nem is válhattak azzá, így pedig az ilyen ingatlanok nem is eshetnek az ági öröklés szabályai alá. PK 82. szám Ha az örökhagyó végrendeletében a vagyonát vagy ennek egy részét harmadik személyre hagyja, és a vele együttélő házastársának haszonélvezeti jogáról nem rendelkezik, a hallgatással történt mellőzésből általában arra lehet következtetni, hogy a túlélő házastársat a törvényes öröklésből kizárta, illetőleg kötelesrészre szorította. A Ptk. 599. §-a (2) bekezdésének félreérthetetlen az a rendelkezése, hogy amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg, míg végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Kétségtelen az is, hogy a Ptk. 615. és 616. §-ának az örökhagyó házastársát megillető haszonélvezetet, az özvegyi jogot szabályozó rendelkezései a törvényes öröklés jogintézményei közé tartoznak. Ezért, ha az örökhagyó egész vagyonáról végintézkedésében 203