Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK 79. szám A 13.110/1948. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 4. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban a 4. § (3) bekezdésében említett lejárattól számított hathónapos határidőt általában a hagyaték megnyíltától, ha pedig az örökös a hagyaték megnyíltáról később szerez tudomást, a tudomásszerzéstől kell számítani. Az örökös ugyanis csak a tudomásszerzés után érvényesítheti öröklési jogon alapuló követelését. A tudomásszerzés idejét az örökösnek kell bizonyítania. PK 80. szám Az ági öröklés szabályainak érvényesülését nem zárja ki az, hogy az ági eredetű földön az örökhagyó épületet emelt; az ági örökös azonban rendszerint csak a föld értékének pénzbeli kiegyenlítését igényelheti. Ha a föld be nem épített része számottevő értékcsökkenés nélkül önálló ingatlanként kialakítható, azt az ági örökösnek természetben lehet kiadni. Ez esetben a pénzbeli kiegyenlítés a földnek önálló ingatlanként ugyancsak kialakítható beépített és ahhoz gazdaságilag hozzátartozó része után jár. Minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a túlélő házastárs örökli az ági vagyontárgy haszonélvezeti jogát. Abban a kérdésben, hogy az ági jellegű házhely megtartja-e ági jellegét, ha arra szerzeményi jellegű házat építenek, a Ptk. 613 — 614. §-ainak a rendelkezései irányadók. A Ptk. 137. és 138. §-ában foglalt szabályozás ebben a vonatkozásban nem jöhet szóba, mert ez idegen telekre történő' ráépítést tételez fel, márpedig a kérdéses esetben az örökhagyó a saját földjére épített. A Ptk. 613. §-a az ági öröklés szabályai alól azt az ági vagyontárgyat vonja ki, amely az örökhagyó halálakor nincs meg, vagy az ági vagyontárgy helyébe lépett [Ptk. 613. § (1) bek a) ésb) pontjai]. Ugyanakkor kimondja, hogy az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendó'be ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának nincs helye. A szóban levő esetben azonban az ági eredetű föld megvan, átruházásra nem került9 veszendőbe nem ment, helyébe más vagyontárgy nem lépett, így pedig nem következett be olyan helyzet, amely az ági öröklés szabályainak érvényesülését kizárja. Ennélfogva a földre ági öröklésnek van helye, míg a szerzeményi épületre az öröklés általános szabályai az irányadók. Minthogy azonban jogszabályaink szerint az épület és a föld jogi szétválasztására ilyen esetben nincs lehetőség, előtérbe lép a Ptk. 614. §-ának alkalmazása. Eszerint ha az ági vagyontárgy természetbeni kiadása célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. Minthogy az épület értéke a föld értékét általában meghaladja, a célszerű rendelkezésnek rendszerint az felel meg, ha az ági örökös a föld pénzbeli egyenértékét kapja 200