Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

jogosultság tartalmát is: az örökösnek mint kedvezményezettnek annyi joga van, amennyi ó't mint örököst megilletné. Ez következik abból is, hogy az említett rendelkezés általában „örökös"-t említ anélkül, hogy különböztetne törvényes és végrendeleti örökös között. Mindez az életbiztosítási összeg ilyen jellegét nem szünteti meg, nem teszi azt hagyatékká, arra tehát az örökhagyó esetleges hitelezői jogszerűen nem támaszthatnak igényt. Az öröklési jog szabályai — a Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés folytán — csak mint a kedvezményezettek személyét és a kedvezményezetti jogosultság tartalmát meghatározó rendelkezések jönnek figyelembe. A fentiek szerint tehát abban az esetben, ha az elhunyt biztosított után végrendelet nem maradt, a törvényes örökösök — mint a Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kedvezményezettek — a törvényes öröklés szabályai szerint osztoznak az életbiztosítási összegen. A túlélő házastársat is az öröklési jog szabályaiban meghatározott tartalmú haszonélvezeti jog illeti meg. Végrendelkezés esetében pedig az egyegy örököst megillető kedvezményezetti jogosultság mértékét (arányát) illetően a végrendeleten alapuló öröklésre vonatkozó jogszabályok jönnek figyelembe. Az ági örökösök — ilyen minőségükben — természetszerűen nem lehetnek kedvezményezettek, mert a biztosítási összeg nem olyan jellegű, hogy ezzel kapcsolatban ági öröklésnek egyáltalán helye lehetne. PK 76. szám /. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás összes körülményére kiterjedő vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy valamilyen lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozót az ajándékozásra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli. II. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja. III. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék — az egyéb feltételek megléte esetén is — csak akkor követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi jelfogós szerint indokolt. IV. Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot, illetőleg követelje a helyébe lépett értéket. Az ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja. 194