Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

PK. 71. szám Az ügyvédi munkaközösség az ügyvédi megbízási szerződés alapján akkor felel, ha a megbízási szerződés jogszerű ügyvédi tevékenység elvállalására vonatkozik. Egyéb­ként a felelőssége a polgári jog általános szabályai alapján áll fenn. Az ügyvédi munkaközösség az 1983. évi 4. számú tvr. (Tvr.) 18. §-ának (2) bekez­dése értelmében jogi személy. Az ügyvédi munkaközösséget mint jogi személyt általában az ügyvédi munkakö­zösség vezetője képviseli [Tvr. 18. § (3) bek.]. Ez a képviseleti jogkör általános, a veze­tő az ügyvédi munkaközösség képviseletében szerződéseket köthet, jognyilatkozato­kat tehet, szolgáltatásokat a teljesítés hatályával átvehet, fizetéseket nyugtázhat stb. Az ügyvédi munkaközösség vezetője tehát nemcsak ügyvédi megbízás iránt szerződ­het, hanem általános képviseleti jogkörben egyéb szerződéseket is köthet. E szerződé­sek alapján az ügyvédi munkaközösség válik jogosulttá és kötelezetté [Ptk. 28. § (2) bek., 219. § (2) bek.]. A Tvr. 8.§-ának (1) bekezdése értelmében az ügyvédi megbízást az ügyvédi munka­közösség nevében az ügyvédi munkaközösség vezetője vagy az ügyvéd vállalja el, és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást is. Az ügyvédi megbízás elvállalása és a munkadíjra vonatkozó megállapodás tekin­tetében mind a munkaközösség vezetője, mind annak tagja a munkaközösség képvi­seletében jár el, az ügyvédi megbízási szerződésből folyó jogok és kötelezettségek az ügyvédi munkaközösséget illetik, mert az ügyvédi megbízásból eredő jogviszony a megbízó fél és a munkaközösség között jön létre. Ebből következik, hogy a megbízott szerződésszegése esetén a felelősség az ügyvédi munkaközösséget terheli, az ügyvédi megbízás tartalma, valamint a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó különös és a szerző­désszegésre vonatkozó általános szabályainak megfelelően. Nem minden megbízás tekinthető azonban ügyvédi megbízásnak. A képviseleti jogkör terjedelmének meghatározása szempontjából tehát az ügyvédi megbízást tárgyi és tartalmi szempontból el kell határolni minden más ügy ellátására vonatkozó meg­bízástól. Az ügyvédi megbízás tárgya általában csak olyan ügy ellátása lehet, amely jogszerű ügyvédi tevékenységre irányul. E vonatkozásban a Tvr. 1. és 2. §-a határozza meg azt a feladatkört, amelyen belül az ügyvédi működés jogszerű, megfelel a felek jogos érdekének és a szocialista törvényességnek. Az olyan megbízás, amely a jogsza­bály szerinti kereteken kívül esik, különösen amely a törvény kijátszására, megkerülé­sére, a joggal való visszaélésre irányul, ügyvédi megbízásnak nem minősül, az ilyen megbízást adó ügyféllel az ügyvédi munkaközösség megbízási jogviszonyba nem ke­rül, mégpedig arra tekintet nélkül, hogy az ilyen megbízást a munkaközösség vezetője vagy annak tagja vállalta-e el. Következésképpen ilyen esetekben az ügyvédi munkaközösség a megbízási szerző­dés és a szerződésszegésre vonatkozó jogszabályok alapján az ügyfél esetleges károso­dásáért nem tehető felelőssé. 186

Next

/
Thumbnails
Contents