Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

lakás kizárólagos használatára van joga. A lakás elhagyására kötelezett személy nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a bíróság a lakás használatát megosztotta volna. A bíróság tehát a kiürítésre kötelezés iránti perben előterjesztett kereseti kérelem alapján korlátozhatja a házastárs jogcím nélküli lakáshasználatát, annak meghatározásával, hogy a kiürítésre köteles személy a végrehajtás megtörténtéig terjedő időben milyen helyiségeket használhat kizárólagosan és milyen helyiségeket a jogosulttal közösen. A korlátozás módja és terjedelme tekintetében a kereseti kérelem nem köti a bíróságot. A lakáshasználat terjedelmének korlátozása kérdésében a bíróság különösen a lakás terjedelmét, beosztását és a családvédelmi érdekeket veszi figyelembe, továbbá azt, hogy a lakás kiürítésére kötelezett házastárs milyen elhelyezésre tarthat igényt. Az ügy összes körülményei alapján kell eldönteni, hogy indokolt-e, s ha igen, milyen mértékben a jogcím nélküli lakáshasználat korlátozása. A korlátozás módjának megállapításánál a lakóhelyiségeken kívül a lakás egyéb helyiségeit is [1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rend. 4. §-a (1) bek. b)—e) pontjai] számításba kell venni. A lakáshasználat korlátozását kizárólag e helyiségekre is ki lehet mondani. Ha a bíróság már korábban kötelezte kiürítésre a házastársat, a visszamaradt kötelezett lakáshasználatának korlátozása iránt a jogosult új pert indíthat. Az erre irányuló keresetben nem ugyanazon jog érvényesítéséről van szó [Pp. 229. § (1) bek.], a korábbi ítélet anyagi jogereje tehát az újabb kereset indítását nem zárja ki. Az ilyen per indításának nem előfeltétele, hogy a jogosult a korábbi ítélet végrehajtását előzőleg kérje. //. A jogcím nélküli lakáshasználó az átmeneti időre szóló rendezés folytán nem szerez jogcímet a lakás meghatározott részének használatára; a bíróság a jogcím nélküli lakáshasználatot korlátozza a kiürítési kötelezettség teljesítéséig a szükséges mértékre. Ez a korlátozás nem érinti a kiürítésre vonatkozó ítélet hatályát és végrehajthatóságát. A lakáshasználat korlátozására vonatkozó ítélet (rendelkezés) végrehajtása a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik. A használat terjedelmének korlátozása folytán ugyanis a kötelezett nem válik hajléktalanná [R. 127. §-a (2) bek. e) pontja, 1979. évi 18. sz. tvr. (Vht.) 99. §-ának b) pontja]. PK 67. szám Az albérleti szerződést akár írásban, akár szóban fel lehet mondani. A felmondási jog gyakorlása nincs határidőhöz kötve. Sem a Ptk. 448. §-a, sem az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 108. és 109, §-ai nem rendelkeznek arról, hogy az albérleti szerződést milyen alakban kell felmondani, de nem tartalmaz jogszabály rendelkezést arra vonatkozólag sem, hogy milyen határidő alatt lehet a felmondási jogot gyakorolni. 180