Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

lakást kiüríteni köteles, a másik szerződő felet megilleti az a jog, hogy az eredeti lakásba (a perbeli lakásba) visszaköltözzék, s e jognak a gyakorlását a csereszerződés érvénytelenségére hivatkozó tulajdonos tűrni köteles. A volt bérlőnek a visszaköltözéshez való joga és a csereszerződésben részt vettek között az eredeti állapot ekként történő helyreállításának a lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonos csak a volt bérlő, illetőleg a csereszerződésben részt vett — az eredeti állapot helyreállításában esetleg nem is érdekelt — többi ügyletkötő fél perbenállása mellett igényelhetné az érvényes csereszerződés alapján beköltözött személynek a lakásból való kiköltözését. A visszaköltözés jogának a gyakorlása a volt bérlőre tartozik, az ő tetszésétől és helyzetétől függ. Annak érvényesítése és érvényesülése tehát a tulajdonos és a beköltözött személy egymás közötti jogviszonyának a kérdését nem érinti, és kívül esik a perbe vitt jogvitának — a lakáshasználat jogosságának — az eldöntésén. A tulajdonos és a beköltözött személy közötti jogviszonyban az eredeti állapot helyreállítása abban áll, hogy a beköltözött személy kiköltözik a jogcím nélkül elfoglalt lakásból. A volt bérlő visszaköltözésének kérdése nem a tulajdonos és a beköltözött személyegymás közötti jogviszonyára tartozik, illetőleg annak körén kívül esik. Természetesen a bíróságnak ezekben a perekben is a további perek megelőzésére és így a vitás ügy minden részletének egy eljárás keretében való elrendezésére kell törekednie. Ezért a tulajdonos és a beköltözött személy között folyó perben is eleget kell tennie a Pp. 3. §-ában előírt annak a kötelezettségének, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek figyelmét az eredeti állapot minden irányban való helyreállítására és az evégből szükségesnek mutatkozó további igények egyidejű érvényesítésére felhívja. PK 65. szám (A PK 273. számú kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a lakás elhagyására kötelezett házastárs botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a végrehajtás során minden más elhelyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető a lakásból. A Csjt. 31/E. §-a szerint a házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Ennek megfelelően ha a házastárs a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 123. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján arra is kötelezhető, hogy költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra. Ha a lakás elhagyására kötelezett házastárs a vele együtt lakó személyek sérelmére a R. 71. §-a (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott magatartást tanúsítja, vele szemben is alkalmazni lehet a sürgős kiköltöztetésre vonatkozó szabályokat [R. 123. § (3) bek.]. Az ilyen házastárs is kötelezhető tehát arra, hogy költözzék az: 178