Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

s a határidő szünetelésének vagy megszakadásának, illetőleg a mulasztás igazolásának nincs helye. Az ilyen súlyos jogkövetkezményekkel járó határidőnek csak az a határidő minősülhet, amelyet a jogszabály kifejezetten ilyennek jelöl meg. Minthogy pedig a jogszabály a R. 84. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő elmulasztásához nem fűzi a jogvesztés következményét, ezért azt nem lehet jogvesztő határidőnek tekinteni. Az említett harmincnapos határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit illetően állami lakások tekintetében az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet (Vhr.) 71. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a lakással rendelkező szerv tudomása szerint a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult olyan személy van, aki e jogának elismerését a R. 84. §-ában előírt határidőben nem kérte, köteles őt felhívni, nyilatkozzék nyolc napon belül, kíván-e jogával élni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a bérlő halálától hoszszabb idő telt el. A nyilatkozattételnek felhívás ellenére történt elmulasztásából arra lehet következtetni, hogy a jogosult a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogát nem kívánja gyakorolni és a bérleti jogviszony folytatásával együttjáró kötelezettségeket nem vállalja. A bérleti jogviszony folytatására való jogosultság általános feltételeinek s a jogutód részére biztosított jogosultság jogpolitikai indokainak azonosságára tekintettel hasonlóan kell az ismertetett jogszabályokat értelmezni és alkalmazni a nem állami lakásokra vonatkozóan is. Ennek megfelelően, ha a jogutód a nem állami lakás bérlőjének halála után harminc napon belül nem kérte jogának elismerését, jogosultsága elenyészését — egyéb megállapodás hiányában — csak akkor lehet megállapítani, ha a bérbeadó őt nyolc napon belül nyilatkozattételre felhívta és e felhívásnak nem tett eleget. Más a helyzet azonban akkor, ha a jogutód a nem állami lakás bérlőjének halála után kérte jogának elismerését, s a bérbeadó azt megtagadta. Ez esetben ugyanis már szükségtelen a jogutódnak nyilatkozattételre történő felhívása, ilyen felhívásnak már semmi értelme nem volna, hiszen mindkét fél előtt kölcsönösen ismertek az álláspontok. Az ebből keletkező jogvita eldöntése tehát a bíróság hatáskörébe tartozik. PK 63. szám Ha a tartási szerződés értelmében az eltartó a bérlőt a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultság ellenében köteles eltartani, állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a szerződés létrejöttéhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 81. §-ának (2) bekezdése szerint állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez hozzájárult. A jogszabály azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint akár a tar176