Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

használt és birtokolt dologrészre létesített bérleti jogviszony tekintetében gyakorolhatja önállóan a felmondás jogát. A felmondási jog önálló gyakorlásával kapcsolatban kifejtettek nem vonatkoznak az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 76. §-án alapuló felmondásra, tehát arra az esetre, amikor a tulajdonostárs a lakásbérleti jogviszonyt megfelelő' cserelakás egyidejű felajánlása mellett azért mondja fel, mert a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára tart igényt. Az ezen a címen történő felmondás ugyanis jellegébó'l folyóan már a hasznosítás módja körébe tartozik, ezért e vonatkozásban a Ptk.nak a tulajdonostársak egymás közötti belső' viszonyát rendező szabályait kell alkalmazni. a) Cserelakás felajánlásával csak állampolgár tulajdonában álló lakás bérletét lehet felmondani. b) A felmondás érvényességét nem érinti az, ha a bérbeadó a felmondáshoz nem csatolja ugyan a felajánlott lakás kiutalását biztosító határozatot, illetőleg a bérbeadónak a bérbeadás feltételeire vonatkozó nyilatkozatát, felmondásában azonban megjelöli a felajánlott cserelakást, a határozat, illetőleg a nyilatkozat meglétére hivatkozik és ezt a per során pótlólag becsatolja. c) Az ugyanabban a városban (községben), de a külső kerületekben (tanyán) levő cserelakás megfelelőségét a bíróság abban az esetben állapíthatja meg, ha az ilyen cserelakás felajánlásával történő felmondás a bérlőre nézve az eset összes körülményeire figyelemmel nem méltánytalan. d) A felmondás érvényességét akkor is meg lehet állapítani, ha a felajánlott cserelakást kisebb átalakításokkal megfelelővé lehet tenni. Ilyen esetben azonban a bíróság a felmondás érvényességét az átalakítási munkák elvégzésétől függően állapítja meg. e) Értékkülönbözet megtérítésére kötelezésnek csak akkor van helye, ha a felajánlott cserelakás egyébként megfelelő vagy kisebb átalakítással megfelelővé tehető. Az értékkülönbözet megtérítéséről a bíróság hivatalból határoz. f) Ha a bérbeadó azért nem ajánl fel cserelakást, mert a bérlő tulajdonában megfelelő beköltözhető lakás van, a felmondás érvényességét nem érinti az, hogy a bérlő a felmondás közlését követően a tulajdonában álló lakást értékesítette vagy a beköltözést neki felróható módon meghiúsította. a) Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 76. §-ának (1) bekezdése szerint állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára a 71. és 73. §-ban előírt feltételek nélkül is felmondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban (községben) levő — beköltözhető — lakást ajánl fel. A R. egyrészt az állami lakások (3. §), másrészt pedig a nem állami lakások bérPK 61. szám 171