Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

c) Lakáscsere esetén az új bérlő a korábbi bérlő bérbeszámítással meg nem térült költségének a lakbérbe történő beszámítását akkor igényelheti, ha azt a korábbi bérlő reá engedményezte. a) A Ptk. 424. §-ának (1) bekezdése szerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bárlet egész tartama alatt a szerződésszerű használatra alkalmas legyen. Azonos rendelkezést tartalmaz az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 51. §-ának (1) bekezdése is. A bérlő költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végeztetett el, feltéve ha az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz. Ha állami lakás esetében a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, vagy a lakás átadásakor észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséről gondoskodott, a bérbeadó a bérlő költségeit egy összegben köteles megtéríteni. Ugyancsak egy összegben igényelheti a bérlő a költsége 50%-ának megtérítését a bérbeadótól, ha a lakásberendezések felújítását vagy cseréjét helyette végezte el [R. 58. § (1) —(2) bek.]. Ha az azonnali beavatkozást igénylő munka elvégzésével felmerült költség egy összegben való megtérítése a bérbeadónak méltánytalan megterhelést okozna, a R. 58. §-ának (3) bekezdése értelmében a bérbeszámításra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni [R. 61. § (3) bek.]. E rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkálatok elmulasztása esetén, ha a bérbeadót terhelő javítási vagy egyéb munkálatok költségeit a bérlő megelőlegezte és e költségeknek a jogszabály szerint egy összegben való megtérítését igényelheti, e követelését a lakbérbe beszámíthatja-e. A R. 61. §-ának(2) bekezdésében foglaltak szerint; ha a beszámítás jogosságának vagy mértékének megállapítása tekintetében vita van a felek között, a bíróság jogerős határozatáig csak a bérbeadó által elismert összeget lehet a bérbe beszámítani. A R. 61. §-ában írt ez a korlátozás azonban nem érvényesülhet akkor, ha a bérlő a R. 58. §-ának(l) és (2) bekezdésében írt azonnali beavatkozást igénylő vagy egyéb — a bérlemény rendeltetésszerű használatát biztosító — olyan munkát végeztetett el saját költségén a bérbeadó helyett, amellyel kapcsolatban felmerült költségének — a költség meghatározott részének — megtérítését a bérbeadótól egy összegben igényelheti. így a bérlő az említett munkálatokkal kapcsolatban felmerült, a bérbeadót terhelő költségeit a bérbe minden korlátozás nélkül beszámíthatja. b) A lakásügyi jogszabályok meghatározzák azokat az eseteket, amikor a bérlő a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos kiadásait a bérbe beszámíthatja. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a bérlőnek a bérleti jogviszonyon kívül eső, olyan lejárt pénzkövetelése áll fenn a bérbeadóval szemben (pl. kölcsönkövetelés), amely a polgári jog általános szabályai szerint beszámításra alkalmas. A Ptk. 296. §-ának(l) bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését — ha jogszabály kivételt nem tesz — a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Nincs azonban helye beszámításnak — egyebek mellett - olyan szolgáltatással szem164