Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

kell alkalmazni. Ebből következően alkalmazni kell a Pp. 105.§-ának (4) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint a határidő elmulaszásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Ha tehát a sajtóhelyreigazítást kérő fél a keresetlevelét a tizenöt napos perindítási határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta, nem lehet vele szemben a mulasztás következményeit alkalmazni. Ha a jogosult a helyreigazítás előzetes kérésére vagy a perindításra megszabott határidőt elmulasztja — és a perindítási határidő elmulasztása esetében mulasztását nem igazolja — a Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítás iránt többé nem érvényesíthet igényt. A Ptk. 79. §-ában meghatározott igény érvényesíthetőségének a megszűnése azonban nem zárja ki az egyéb — a Ptk. 84. §-ában meghatározott — általános személyiségvédelmi eszközök alkalmazását. Az egyéb igény érvényesítésének lehetőségére a Ptk. 79. §-a (1) bekezdésének a szövege külön is utal, amikor úgy rendelkezik, hogy a sajtóhelyreigazítás iránti követelés „a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül" érvényesíthető. PK 14. szám /. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. II. Nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről. III. Ha a büntetőeljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasókat erről is tudósítani. I. A sajtóhelyreigazítási eljárásban a bizonyítás sajátos szabályai érvényesülnek. Nemleges körülmény bizonyítása ugyanis általában nem lehetséges, illetve komoly nehézségbe ütközik. Ha valakinek a személyére vonatkozóan tényállításokat közölnek, tőle nem lehet megkövetelni a tényállítások valótlanságának a bizonyítását. Ezért a személyiségi jogok védelme és az olvasók valósághű tájékoztatása érdekében elvárható, hogy a sajtó csak olyan tényállításokat közöljön, amelyek valósága bizonyítható. A sajtószerv már a peres eljárást megelőzően is csak akkor jogosult megtagadni a határidőben kért helyreigazítás közlését, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható [Pp. 342. § (2) bek.]. A peres eljárásban pedig a törvény azzal a rendelkezéssel hárítja az alperes sajtószervre a bizonyítás terhét, hogy bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek 107