Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

//. Sajtólielyreígazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervliez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. A perben csak az írásban közölt kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni. III. A sajtóhelyreigazítási per megindítására előírt tizenöt napos perindítási határidő elmulasztásának következményeit mm lehet alkalmazni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. I. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel — a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül — követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). Sajtóhelyreigazítási igényt az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették. A jogsértés a szóban levő esetben valótlan tényállítással, illetve való tények hamis színben feltüntetésével valósul meg. Ezért sajtóhelyreigazítást az kérhet, akiről ilyen jogsértő közlés történt. Elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek. Valakinek a személyére azonban egyéb módon, nevének a megjelölése nélkül is lehet utalni, a közlés számára ilyen esetben is sérelmes lehet. Ezért sajtóhelyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve, hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. Lehetséges az is, hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival, bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csupán annak a személyére korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez abból, hogy a sajtóhelyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a tényállításoknak, tény közléseknek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem — jellegénél fogva — csak magánszemélyeket illethet meg [Ptk. 75. § (2) bek.]. A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítás jellegénél fogva nem korlátozódhat a magánszemélyek védelmére. Ezért sajtóhelyreigazítás iránt jogi személy is érvényesíthet igényt, ha a kifogásolt közlés a jogi személyt név szerint megjelöli, vagy a jogi személyre egyéb módon utal, és a közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető. Nem kérhet azonban sajtóhelyreigazítást a jogi személy az alkalmazottja, tagja, tisztségviselője nevében, ha a közlemény — név szerint vagy közvetett utalással — kizárólag valamelyik alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét jelöli meg. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, az alkalmazottat megillető sajtóhelyreigazítási igényt a munkáltató nem érvényesítheti. A sajtóközleménnyel érintett alkalmazott, tag, tisztségviselő személyesen kérhet helyreigazítást akkor is, ha a sérelem 105