Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. III. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja. I. A tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, rádió, filmhíradó, a továbbiakban: sajtó) a társadalom életében fontos szerepet töltenek be. A társadalom tagjai széles körű tájékoztatására tartanak igényt. Az ember meg akarja ismerni a környezetét, a természet és a társadalom jelenségeit. A sajtótájékoztatás és más hasonló jellegű tömegtájékoztatás (a továbbiakban: sajtótájékoztatás) ezt a célt szolgálja, nem csupán természetes érdeklődési igényt elégít azonban ki, hanem társadalmi-gazdasági céljaink elérése érdekében befolyásolhat, helyes magatartásra nevelhet. A sajtótájékoztatás a közgondolkodás formálásának, a társadalmi tudat alakításának és általában a társadalmi atmoszféra teremtésének fontos eszköze. Társadalmi rendeltetését azonban csak akkor tudja betölteni, ha híven tájékoztat a valóságról, és közlésével nem sérti más személyiségi jogait és érdekeit. Polgári Törvénykönyvünk a személyiséget hatékony védelemben részesíti. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Jogszabályaink a sajtóközlemény (a sajtó, a rádió, a televízió, a filmhíradó közlése) útján a személyiséget ért sérelem orvoslását sajátos anyagi és eljárásjogi szabályok megállapításával teszik lehetővé. A Ptk. 79. §-ában szabályozott sajtóhelyreigazítás intézménye — a Ptk. 84. §-ában meghatározott bármely személyiségi sérelem orvoslására alkalmas általános jellegű személyiségvédelmi intézkedések mellett — a személyiségvédelem sajátos eszköze. A személyiségi jogok és érdekek megsértése egyéb (vagyoni, kereskedelmi, üzleti) érdeket is sérthet. A sajtóhelyreigazítás jogintézménye — bár a törvény a személyhez fűződő jogok körében szabályozza — közvetetten az ilyen jellegű érdeksérelem orvoslására is alkalmas. A jogintézmény az egyéni érdekvédelmen kívül a közérdek védelmét is szolgálhatja: ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti, az érintett is kérhet helyreigazítást [Pp. 342. § (1) bek.]. A sajtótájékozíatás széles körű nyilvánosságot jelent, az ilyen közléssel elért tömeghatás nagymértékben fokozza a sérelem súlyosságát. Ezért fokozott jogi védelmet tesz szükségessé annak a biztosítékául, hogy a közlés megfeleljen a társadalmi rendeltetésének. A valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás helyreigazítása a sajtónak is érdeke, mert ez egyúttal a valósághű tájékoztatás egyik biztosítéka. A személyiségi jogok védelme mellett segít megőrizni a sajtó hitelét. Ezeknek a szempontoknak a maradéktalan érvényesítése végett jogunk objektív védelmet biztosít : a helyreigazítási kötelezettség független a sajtószerv vétkességétől. A sajtóhelyreigazítás alkalmazásának a lehetősége azonban a törvény rendelkezései szerint — sajátos céljának megfelelően — több szempontból korlátozott. Nem alkalmas bármiféle személyiségi sérelem védelmére. Csak a jogszabályban pontosan meghatározott személyiségi sérelem orvoslásaként alkalmazható. Helyreigazításra csak valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállások közlése (híresztelése) 102