Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)
A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Sem ez a §, sem a Ptk. 148. §-a nem említi azt, hogy alkalmatlan időben a megszüntetés nem követelhető, sőt a Ptk. miniszteri indokolása kifejezetten arra utal, hogy a törvény a korábbi jogban ismert ezt a tilalmat elejti, mert társadalmunk gazdasági viszonyai között annak nincs létalapja. A miniszteri indokolás is említi azonban, hogy a megosztás jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. §-a védelmet nyújt. Lehetnek esetek, amikor a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset az alkalmatlan idő fogalmának teljes kikapcsolása mellett is alaptalannak mutatkozik, és így azt el kell utasítani. Ilyen lehet például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösség megszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben és az értékesítést így szorgalmazza. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni. Különélő vagy volt házastársak között is megtörténhet, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási vagy bosszantási jellege van. A közös ingatlant özvegyi vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést, amit a másik ellenez. Ilyen eredménnyel járhat a tulajdonosok körén kívül eső — az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) feltüntetett — más jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség ilyen vagy olyan módon való megszüntetése az ő jogait sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tűrni. A bíróság a közös tulajdon tárgyát a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése alapján nem adhatja olyan tulajdonostárs tulajdonába, akinek a tulajdonszerzése jogszabály tilalmába ütközik. Kimerítő felsorolást e tekintetben nem lehet adni, csak azt lehet kiemelni, hogy a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak vagy más jogosultak kárára (jogaik, törvényes érdekeik sérelmére, illetéktelen előnyök elérése végett) nem lehet követelni, ilyen helyzetekben tehát a keresetet alaptalannak kell minősíteni. IV. Ingatlan közös tulajdonának a megszüntetése iránt benyújtott keresetlevélhez mindig csatolni kell az ingatlan tulajdoni lapjáról (telekkönyvi betétjéről) kiállított hiteles kivonatos másolatot, amely a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 115. § (1) bekezdés b) pontjának [a 2/1960. (XII. 25.) IM számú rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontjának] megfelelően a fennálló bejegyzéseket tartalmazza. Csak ez bizonyíthatja ugyanis a felperes tulajdonosi minőségét, amely a kereseti jog elengedhetetlen feltétele, de csak ebből állapítható meg az is, hogy kik a tulajdonostársak, akiket mind perbe kell vonni. Ebből állapítható meg az is, hogy van-e még más olyan ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) érdekelt is, akinek a perbenállása, esetleg csak a meghallgatása szükséges. A tulajdonostársakat akkor is mind perbe kell vonni, ha a kereset csak az egyik tulajdonostárssal fennálló közösség megszüntetésére irányul, mert az ilyen elrendezés is lényegesen érintheti a többiek jogát. 97
