Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

9885. Ha mind a vagyonelkobzás, mind a pénzmellékbüntetés kiszabásának fennállónak a törvényi feltételei: a bíróságnak vagyonelkobzást kell alkalmaznia. A megyei bíróság a vádlottat különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre, a közügyektől 5 évi eltiltásra, továbbá 20 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a postahivatal vezetőjeként tevékenykedett, és ennek során egyebek között a takarékbetétek kezelését is végezte. A vádlott a betétesektől befizetésként átvett pénzösszeget eltulajdonította úgy, hogy csupán a takarékbetétkönyvbe jegyezte be az átvett összeget, de az ellenőrző lapra nem. Ezen kívül kivett a már elhelyezett betétekből jelentős pénzösszegeket a betétes tudta nélkül. A vádlott cselekményeinek leplezése érdekében a különböző betétekre vonatkozó ellenőrző lapok adatait folyamatosan meghamisította. A vádlott ezeket a cselekményeit mintegy 4 éven át 39 betétes tekintetében követte el. A vádlott által elsikkasztott összeg 2 197 736,60 forint volt, melyből utólagos befizetésekkel folyamatosan megtérített 637 648,10 forintot. A meg nem térült kár: 1 594 000 forint volt. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vagyonelkobzás mellékbüntetést mellőzte, és mérlegeléssel a pénzmellékbüntetés kiszabása mellett foglalt állást. A Btk 64 §-ának (3) bekezdése szerint vagyonelkobzás esetén pénzmellékbüntetés kiszabásának nincs helye. A Btk 62. §-ának a) pontja szerint vagyonelkobzást kell alkalmazni a 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés esetén. Ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el és az elkövetőnek megfelelő vagyona van: ilyen esetben a bíróságnak nincs választási lehetősége, hanem a súlyosabb mellékbüntetés, a vagyonelkobzás, nem pedig pénzmellékbüntetés kiszabásának van helye. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, mellőzte a pénzmellékbüntetést és meghatározott vagyontárgyra, a személygépkocsira elrendelte a vagyonelkobzást. (Legf Bír. Bf I. 662/1982. sz.) (382/1983.) A pénzmellékbüntetés 64-65. § 9886. A megfelelő vagyonnal nem rendelkező sorkatonával szemben csak abban az esetben van helye pénzmellékbüntetés kiszabásának, ha a havi illetménye mellett munkateljesítménye révén rendszeresen nagyobb összegű fizetéshez jut. A katonai bíróság az I. r. honvéd vádlottat lopás vétsége és társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt halmazati büntetésként szabadságvesztésre, közügyektől eltiltásra és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás szerint a vagyontalan I. r. vádlott még a katonai szolgálatra bevonulása előtt munkahelyéről 1500 forint értékű építőanyagot tulajdonított el. Bevonulása után egy építő-műszaki alakulatnál látott el szolgálatot. Az I. r. vádlott és a II. r. polgári személy vádlott rokoni kapcsolatban áll. A vádlottak a vádbeli napon szeszes italtól befolyásolt állapotban az utcán találkoztak a sértettel, aki ezen a napon vette fel a fizetését. A sértett a pénzéből 3 db 100 forintos címletű bankjegyet a nagykabátja külső zsebébe tett. A II. r. vádlott — az I. r. vádlott jelenlétében — abból a célból, hogy erőszak útján pénzhez jusson, a sértettet nyakszirten ütötte, majd amikor az a földre esett, az arcába rúgott. Ezt követően a 85