Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)
illetőleg biztonsága megfelelő védelemben részesüljön azáltal, hogy az elkövető a jövőben egy ideig gépjárművel nem vehet részt a közúti forgalomban. Ugyanakkor az is alapvető büntetéskiszabási szempont, hogy az a személy, akinek a vezetéstől eltiltása szükséges, elsősorban olyan fajtájú járművel ne közlekedhessen, amellyel a bűncselekményt megvalósította. Mindezeknek a követelményeknek a katonai bíróság által alkalmazott büntetés nem felel meg. A terhelt jelentős mértékben leittasodva közlekedett a község belterületén segédmotoros kerékpárral, és a közlekedés más résztvevőre nézve is veszélyt jelentett. így cselekményének tárgyi súlya miatt indokolt, hogy egy ideig semmiféle járművel ne vegyen részt a közúti forgalomban. Ilyen módon a járművezetéstől eltiltása nem korlátozható kizárólag a segédmotoros kerékpár vezetésére, tehát arra a járműfajtára, amellyel a bűncselekményt elkövette. A terhelt viszont büntetlen előéletű, katonai feladatait kiválóan látja el, sorkatonai szolgálata folytán pedig jövedelemmel nem rendelkezik. így vele szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása mellett főbüntetés kiszabása túlzott hátrányként jelentkezne. Ellenben a járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazásának a Btk 88. §-ában meghatározott feltételei az adott esetben fennállnak. (Kat. törv. II. 315/1985. sz.) (413/1985.) 9880. A járművezetéstől végleges eltiltása a járművezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékosságú, közlekedési bűncselekményért ismételten felelősségre vont elkövetőnek. Az elsőfokú bíróság a vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt főbüntetésként javító-nevelő munkára, mellékbüntetésként 2 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az irányadó tényállás szerint a vádlott vontatóvezető a mgtsz-ben, és akit a járásbíróság 1971-ben ittas járművezetés miatt 3 évi próbaidőre felfüggesztett 30 nap szabadságvesztésre ítélt, majd 1976-ban szeszes italtól befolyásolt állapotban halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt 2 évi fogházban végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtott. A vádlott súlyos fokú alkoholos állapotban közlekedett személygépkocsijával. Vérében a cselekmény elkövetésekor 2,87—3,07 ezrelék közötti alkohol-érték volt. A másodfokú bíróság a vádlottat mellékbüntetésként végleges hatállyal tiltotta el a járművezetéstől. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő, valamint a közlekedés-pszichológiai szakértő szakvéleménye alapján az alábbiakkal egészítette ki. A vádlott neurotikus személyiség, aki panaszai oldására ritkán szeszes italt fogyaszt. A szeszes ital hatására gátlásai fellazulnak, kritikai képessége csökken, ítéletei felületessé válnak, ilyenkor előfordul, hogy akár törvénybe ütköző cselekedeteket is elkövet. Kényszerelvonó kezelése orvosi szempontból nem indokolt. Neurózisa miatt ideggondozóban történő kezelése javasolt. A vádlott pályaalkalmassági szempontból minden gépjármű vezetésére alkalmatlan. Személyiség-vizsgálati eredményeiben olyan tényezők azonosíthatók, amelyek fokozott baleset veszélyeztetettségre utalnak. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottra kiszabott javító-nevelő munka megfelelő, de a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés határozott tartamban történő kiszabása törvénysértő. A vádlott a közlekedés szabályait ismételten megszegte, többször volt már közlekedési bűncselekmény miatt elítélve, a személyiségével kapcsolatban feltárt adatok arra utalnak, hogy a vádlott személye a közlekedés rendjére és biztonságára állandó 82
