Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

szélyeztetés, az alapvető vagy nagyobb mérvű veszély elhárítását szolgáló közlekedési szabályok (elsőbbség megadása, előzés, kanyarodás stb.) semmibevételét jelző agresz­szív vezetés vagy e szabályoknak tudatos és módjánál fogva durva megszegése. Az elkövető személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogya­tékosságára kell általában következtetni, ha az elkövető egész életvitelét a fegyelme­zetlenség, a megbízhatatlanság, felelőtlenség, erőszakosság vagy önzés jellemzi. E kör­ben hangsúlyt kap a korábbi büntetettség, különösen a közlekedési bűncselekmények elkövetése miatti elítélések, közlekedési szabálysértés miatti többszöri felelősségre vonás, a korábbi szabályszegések természete, a cserbenhagyásban vagy a segítség­nyújtás elmulasztásában jelentkező súlyos etikai fogyatékosság. A gondatlan jellegű közlekedési bűncselekmények [Btk 185. § (3) bekezdése. 187. §] eseteiben a mellékbüntetés alkalmazását indokolhatja a járművezetés szabá­lyainak tudatos megszegése, az elkövető vezetési tapasztalatlansága, vezetési képessé­gének olyan hiánya, amely őt a biztonságos járművezetésben jelentősen korlátozza. b) Nem indokolt viszont a járművezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének előélete, közlekedési viselke­dése egyébként kedvező. Általában nem indokolt az eltütás alkalmazása akkor sem, ha a közlekedési bűn­cselekmény csak a KRESZ 3. §-ának c) pontja szerinti előírások megszegésével való­sul meg. és ha ez vagy az egyéb szabályszegés pillanatnyi figyelmetlenség, a közleke­dési helyzet nem elég alapos értékelése folytán vagy olyan közlekedési helyzetben jön létre, amikor a veszélyhelyzet kialakulása kevéssé valószínű (gyér forgalom, lakott területen kívül, éjjel stb.). Hasonló megítélés indokolt, amikor a baleset előidézésé­ben az elkövetőn kívül eső jelentős közreható tényezők is szerepeltek (a sértett vagy mások szabálytalan, figyelmetlen mozgása, félreérthető közúti jelzés, váratan köz­lekedési nehézség, úttest-hiba, hirtelen vihar, eső stb.). Az elkövetett közlekedési bűncselekmény súlyosabb eredménye nem meghatározó tényező a járművezetéstől eltiltás szükségességének az eldöntésénél, az eredmény az elkövető bűnösségének mértékétől függetlenül nem értékelhető. c) Az ittas járművezetés — mint a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapvető közlekedési előfeltétel be nem tartása — a tapasztalat szerinti súlyos következményeinél és gyakoriságánál fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája. Az ittasság — mérvétől függően — a járművezető figyelmét és reagáló képességét, a közlekedési helyzet helyes felmérését és a KRESZ-nek megfelelő vezetési módszerek alkalmazását oly mértékben korlátozhatja, ami mint elkövetési körülmény önmagá­ban is a járművezetéstől eltiltás szükségességére nyújthat következtetési alapot. Különösen indokolt az eltiltás, ha az ittasság mérve vagy annak az elkövetőre gya­korolt hatása súlyos fokú. ha ittas vezetés miatt az elkövetőt már korábban is fele­lősségre vonták, ha egyébként is rendszeresen italozó életmódot folytat, ha idült alkoholista, ha ittasan tömegszállító járművet vezet vagy ha súlyosabb megítélésű balesetet okoz. Amennyiben azonban az elkövető hosszabb ideje kifogástalanul vesz részt a közle­kedésben, és általános életvitele rendszeres italozásra nem utal, úgy az ittas jármű­vezetés esetén is a mellékbüntetés alkalmazása ellen szólhat az elkövetés alkalmi jel­lege, az alkoholos befolyásoltság enyhe foka. Ugyancsak mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén is, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tüalom ellenére járművet vezessen. Pl. sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség tejesítésének kényszere. 75

Next

/
Thumbnails
Contents