Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

Az irányadó tényállás alapján törvényes a vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekmény jogi minősítése is helyes. Az elsőfokú bíróság a büntetési nemet azonban tévesen állapította meg. Kétségtelen, hogy a vádlottat korábban már három alkalommal ítélték közveszélyes munkakerülés miatt rövidebb tartamú — négy, hat és kilenc hónapi — szabadságvesztésre. Ez a körülmény azt látszik bizonyítani, hogy vele szemben ezek a büntetések hatástalanok maradtak, nem érték el céljukat. Ezért olyan hosszabb tartamú büntetés kiszabása indokolt, amely alkalmasabbnak látszik átnevelésre, munkára szoktatásra. A másodfokú bíróság úgy látta, hogy az elkövetéskor már hatályba lépett új büntetési nem, a szigorított javító-nevelő munka a vádlottal szemben ezúttal eredményesebben szolgálhatja ezeket a célokat. A szigorított javító-nevelő munka alkalmazása ugyanis éppen olyan elkövetők esetében indokolt, akiknek munkára szoktatásához hosszabb időn át rendszeresen végzett munka szükséges. Adottak ezek a feltételek általában az olyan esetekben, amikor az elkövető korábban már szembehelyezkedett a törvényekkel, közveszélyes munkakerülés vagy hasonló bűncselekmények miatt elítélték, és a büntetés teljesen hatástalannak bizonyult, az elkövető nem változtatott életmódján. Nem kizárt ez a büntetés a különös vagy többszörös visszaesőkkel szemben sem, minthogy a Btk 97. §-a (2) bekezdésének módosított rendelkezése ezt lehetővé teszi. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a módosított Btk 48/A. §-ának (1) bekezdése alapján a vádlottra kiszabott szabadságvesztést ugyanolyan tartamú szigorított javító-nevelő munkára enyhítette. (Pest Megyei Bíróság 3. Bf. 268/1985. sz.) (418/1985.) 9855. Züllött társaság tagjává vált, családi kapcsolatokkal nem rendelkező fiatal hajadonnak közveszélyes munkakerülés miatt próbára bocsátás helyett szigorított javítónevelő munkára ítélése. A városi bíróság végzésében megállapította, hogy a vádlott elkövette a közveszélyes munkakerülés vétségét, ezért 2 évre próbára bocsátotta, és elrendelte pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírta, hogy köteles 30 napon belül munkaviszonyt létesíteni állami vagy szövetkezeti szervnél. A munkába állását követően 15 napon belül köteles elhagyni a jelenlegi tartózkodási helyét; züllött társaságával való kapcsolatait pedig köteles megszakítani. A megállapított tényállás lényege a következő. A 19 éves vádlott hajadon, gyermektelen. Az általános iskolát végezte el, szakképzettsége nincs. Foglalkozás és jövedelem nélküli. Büntetlen előéletű, de mint fiatalkorút a főügyészség lopás vétsége miatt megrovásban részesítette. A vádlottat a rendőrkapitányság közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 25 napi elzárással sújtotta, melyet a vádlott 1985. január 4. napján kitöltött. A vádlott munkaképes és egészséges volta ellenére több hónapon át sem állandó, sem alkalmi jellegű munkát nem vállalt, egy barátjánál lakott és züllött társaságba került, annak tagjaként időnként „szipózott". A vádlott annak ellenére sem vállalt munkát, hogy őt a rendőrhatóság több ízben külön is felhívta a szabálysértési elzárásból való szabadulását követően. A megalapozott tényállás alapján a városi bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, a cselekményét is törvényesen minősítette. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben büntetés helyett önálló intézkedésként hosszabb tartamú próbára bocsátást alkalmazott és külön magatartási szabályok megállapítása mellett elrendelte a pártfogó felügyeletét. 57