Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1983. január - 1986. december (Budapest, 1988)

siető mentőápolót is mindketten több alkalommal megrúgták. Magatartásuknak a mentőápoló határozott fellépése vetett véget. A katonai bíróság tévesen minősítette a vádlottak cselekményeit a 2 rb. bűntettként azon az alapon, hogy a mentőszolgálat két tagja sérelmére követték el a bűncselekményt. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 8. számú állásfoglalása szerint a hivatalos személy elleni erőszak egység, nincs helye tehát bűnhalmazat megállapításának, ha azt több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi tényállása és büntetése azonos a hivatalos személy elleni erőszakéval. Az azonos tényállás és büntetőjogi védelem folytán nincs elvi alapja a két bűncselekmény eltérő értékelésének, ezért a hivatalos személy elleni erőszak elbírálása tekintetében érvényesülő és a BK 8. sz. állásfoglalásban kifejtett szempontok irányadók a közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknál is. Ezért ha a cselekményt az elkövető a Btk 230. §-ának a)—f) pontjaiban felsorolt két vagy több sértett ellen, azok egységes eljárása keretében követi el: bűnhalmazat helyett egy rendbeli bűncselekményt kell megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság a vádlottak cselekményét 1—1 rb. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősítette. (Legf. Bir. Katf. I. 7/1984. sz.) (213/1984.) 9111. A lopást és a rongálást bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a rongálással okozott kár a lopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat. A kerületi bíróság ítéletével és a fellebbezési bíróság végzésével a terheltet lopás vétsége miatt — mint többszörös visszaesőt — 10 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. A vagyon elleni bűncselekmények miatt már több ízben elítélt, s ezért többszörös — és egyben különös — visszaeső terhelt a hajnali órákban betörte egy üzlet kirakatüvegét, és elvett onnan egy 750 forint értékű ruhadarabot. A kirakatüveg betörésével 6000 forint kárt okozott. A terhelt cselekményét minősítő rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A fellebbezési bíróság végzése indokolásában kifejtette, hogy a Btk 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdésének d) pontja szerint minősülő (dolog elleni erőszakkal elkövetett) lopás törvényi egység, melynek felbontására, tehát bűnhalmazat megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az eszközcselekmény súlyosabb megítélés alá esik, mint a célcselekmény. A súlyosabb büntetőjogi megítélés pedig a súlyosabb törvényi büntetési tételben fejeződik ki. Az adott esetben a rongálási és a lopási cselekmény büntetési tétele azonos, az eszközcselekmény tehát nem súlyosabb megítélésű. A rongálás vétségét — a másodfokú bíróság álláspontja szerint — az adott esetben ezért nem lehet a lopás vétségével halmazatban megállapítani. Ez az álláspont téves. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 87. számú állásfoglalásában kifejtett jogértelmezés szerint a lopás és a rongálás bűncselekményét akkor kell bűnhalmazatban megállapítani, ha az elkövető a lopás érdekében megvalósított rongálással olyan nagy kárt okoz, amely az ellopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat. A „rendkívüli aránytalanság" megállapíthatóságát, amint az a kollégiumi állásfoglalás indokolásából kitűnik, nem a lopási, illetve a rongálási cselekményre irányadó büntetési tétel egybevetésével kell elbírálni, hanem a konkrét 15