Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

lemmel a 108/1979. (IK 8.) IM számú utasítás 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra — a bíróság a feltételes szabadságot megszüntette. A megyei bíróság észlelte, hogy a rendőrkapitányság az elítéltet az 1979. december 8. napján, majd 1980. február 12. napján kelt határozatával előbb 30 napi, majd 20 napi elzárással sújtotta az 1968. évi I. törvénynek (Sztv) az 1979. évi 10. sz. tvr. 25. §-ával kiegészített 97/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott, a pártfogó felügyelet szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt, továbbá, hogy ugyanazok a tények szolgáltak alapul a szabálysértés megállapításának, mint amelyek a feltételes szabadság megszüntetését is indokolttá tették. A rendőrkapitányság az elítélttel szemben tévesen alkalmazta a szabálysértés miatti szankciót. Az Sztv 97/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabálysértés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az elítélt a szabadságvesztésből véglegesen szabadult, vagyis a büntetését teljesen kiállotta, avagy a szigorított őrizetből véglegesen elbocsátották, s az ezt követő időszakra vonatkozóan elrendelt pártfogó felügyelet szabályait szegte meg. A megyei bíróság ezért a szabálysértési eljárás során alkalmazott összesen 50 napi elzárást a feltételes szabadság megszüntetése folytán a szabadságvesztés még hátralevő tartamába beszámította*. (Szekszárdi Megyei Bíróság Bv. 1/1980. sz.) (198/1980.) 8547. Magatartási szabályszegés miatt a feltételes szabadság megszüntetése indokolt, ha a terhelt életvitelének vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a büntetés célja nem érhető el a szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtása nélkül. A megyei bíróság büntetésvégrehajtási bírája végzésében megszüntette a megyei bíróság határozatával az elítéltre kiszabott 2 évi 3 hónapi és 15 napi szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot, amely alatt pártfogó felügyelet alatt állt. A végzés ellen a feltételes szabadság megszüntetése miatt bejelentett fellebbezés nem alapos. A megyei bíróság az 1979. évi 11. sz. tvr. 6. §-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával, a Be 270. §-ában foglaltak figyelembevételével a vétségi eljárás szabályai szerint megvizsgálta az első fokú bíróság végzését és az azt megelőző eljárást. Ennek során a végzés tényállásában rögzítetteket megalapozottnak találta. A végzés tényállásában a bíróság három olyan esetet rögzített, amikor az elítélt a feltételes szabadság idejére a számára előírt magatartási szabályokat megszegte azzal, hogy nyilvános italmérő helyeken szeszes italt fogyasztott. A Btk 48. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a feltételes szabadságot kötelezően megszünteti, ha az elítéltet annak tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, ha viszont az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha — miként az elbírálandó ügyben is — a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. Az utóbbi törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a bíróságnak az ezzel kapcsolatos mérlegelése során figyelembe kell vennie a magatartási szabályszegés jelentőségét, esetleges ismétlődését. A feltételes szabadságot csak akkor kell megszüntetnie, ha arra a meggyőződésre jut, hogy 87