Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

forint bűnügyi költség megfizetésére, amely az orvosszakértői díj folytán merült fel. A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltek lakásuk udvarán előzetes szóváltás után tettlegesen bántalmazták a sértettet. A II. r. terhelt egy bottal a sértett derekára ütött, az I. r. terhelt pedig ugyancsak egy bottal a sértett feje irányába csapott. A sértett fejére irányzott ütést a kezével igyekezett felfogni, ennek során a bal kezén a középcsont törésével járó sérülést szenvedett, amely 8 napon túl gyógyult, egyéb sérülései 8 napon belül gyógyultak. A jogerős határozat ellen a cselekmény minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Btk 20. §-ának (2) bekezdése szerint társtettesként követik el a cselekményüket azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás cselekményéről tudva, közösen valósítják meg. A tényállásból kitűnően a terheltek azonos időpontban, azonos körülmények között, egymás cselekményét észlelve és mindketten súlyos testi sértés okozására alkalmas eszközzel támadtak a sértettre. Szándékuk azonos módon testi sértés okozására irányult. A terheltek magatartásában fellelhetők a társtettesség fogalmi elemei, ennélfogva cselekményüket egységes bűncselekményként kell felfogni, és mindkét terhelt a közösen, a szándékegységben elkövetett bűncselekmény által előidézett eredményért felelős. A kifejtettekhez képest a városi bíróság törvénysértéssel mellőzte mindkét terhelt vonatkozásában a társtettességben elkövetés megállapítását és ugyancsak törvénysértéssel jutott arra a következtetésre, hogy a II. r. terhelt büntetőjogi felelőssége csupán az általa okozott, 8 napon belül gyógyuló sérüléshez — mint eredményhez — igazodik, tehát magatartása csupán a könnyű testi sértés vétségét meríti ki. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés meghozatalánál a városi bíróság figyelmen kívül hagyta a Be 217. §-ának (1) és (4) bekezdését, és ehhez képest törvénysértő volt az a rendelkezése, amely szerint a sértett orvosszakértői megvizsgálásával kapcsolatban felmerült 390 forint bűnügyi költség megfizetésére kizárólag az I. r. terheltet kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete a terheltek cselekményének a minősítésére és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése törvénysértő, ezért a határozat említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a terheltek cselekményét társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének minősítette és a terhelteket egyetemlegesen kötelezte az ügyben felmerült 390 forint bűnügyi költség megfizetésére. (B. törv. V. 790/1980. sz.) (258/1981.) 8505. Nem létesül társtettesség, ha az elkövető olyan személlyel hajtja végre a cselekményt, aki büntetőjogi felelősségre nem vonható. Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett lopás bűntettében és kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, amelyet bűnsegédként követett el; a II. r. vádlottat pedig társtettesként elkövetett lopás bűntettében és kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, amelyet társtettesként követett el. Az ítéleti tényállás lényege szerint a vádlottak az esti órákban a szálloda bárjában szórakoztak. Ugyanitt szórakozott egy külföldi állampolgár is. A vádlottak e személytől megszerezték a szállodai szobájának a kulcsát és 59